|
|
 |
|
 |
Az MSZMP KB ülése
|
Washington, 1989. február 11. (Amerika Hangja, Reggeli híradó) - A jelentések
szerint a Központi Bizottság az úgynevezett rendkívüli történelmi bizottság
jelentését vizsgálja meg, amelynek lényege a párt új álláspontjának kialakítása
az 1956-os forradalmat illetően. Mint azt valamennyien tudjuk, az 1956-os
forradalmat a Magyarországra özönlő szovjet Vörös Hadsereg inváziója verte le,
és emelte hatalomra azt a Kádár Jánost, aki ezen a rendkívüli ülésen betegsége
miatt nem vesz részt.
Kádár Jánost - mint ismeretes - tavaly májusban fosztották meg első titkári
tisztségétől. A magyar párthoz közelálló hivatalos források szerint a párt
vezetése most kompromisszumos megoldást szeretne találni arra, hogyan
értékeljék a több mint 30 éve lezajlott magyar forradalmat. A rendkívüli
történelmi bizottság jelentésében a forradalmat máris népfelkelésnek nevezi
ellenforradalom helyett. A pártvezetésben helyet foglaló ortodox marxisták
azonban követelik ennek megváltoztatását, mondván, az eseményekben terrorista
és
ellenforradalmi elemek is részt vettek. A zárt ajtók mögötti tanácskozás a
hírek
szerint korrekt keretek között zajlik.
A vitát a párt politikai bizottságának egyik tagja, Pozsgay Imre
robbantotta ki,
amikor körülbelül két héttel ezelőtt nyilvánosan népfelkelésnek nevezte az
56-os
magyar forradalmat. Ezt követően a párt több vezetője, közöttük Grósz Károly
első titkár is bírálta Pozsgay Imrét.
Grósz Károly emellett említést tett a pártvezetésen belüli komoly
ellentétekről
is, és közölte, a Központi Bizottság esetleg egy új vezetőség összeállítását is
mérlegeli majd. A legutóbbi jelek szerint azonban Pozsgay Imre pozíciója nincs
veszélyben.
A MSZMP Központi Bizottságának rendkívüli ülését még egy szintén
rendkívülinek
nevezhető esemény teszi még fontosabbá. Nem sokkal a budapesti megbeszélés
előtt
a Szovjet Tudományos Akadémia egyik tagja, Oleg Bogomolov sajtókonferenciáján a
következő nyilatkozatot tette: a Szovjetunió nem érezné magát fenyegetve akkor
sem, ha Magyarország semleges állam lenne egy olyan kormány vezetésével, mint
amilyen Svédországban vagy Ausztriában van. +++
1989. február 11., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|