|
|
|
|
Az SZDSZ és a Fidesz közös nagygyűlése (1. rész)
|
1990. szeptember 23., vasárnap - Ahogyan a szónokok is
megjegyezték: meglepetéssel és egyben köszönettel nyugtázták, hogy
az általános bizalomhiány, a kiábrándult, csalódott hangulat
ellenére is sokan - többszázan - vettek részt az SZDSZ és a Fidesz
közös vasárnapi nagygyűlésén a budapesti József Attila Gimnázium
színháztermében. Az érdeklődők nagy tetszéssel fogadták a
nagygyűlést levezető Törzsök Erika XI. kerületi SZDSZ-vezető
kijelentését, amely szerint mindkét párt elhatárolja magát az olyan
módszerektől, mint az amerikai mintára készült plakát nyomtatása és
terjesztése Antall József képével, fölötte a ,,wanted,, szóval,
alatta a felirattal ,,1 000 000,,. Ugyancsak nagy tetszéssel
fogadták és általában feszült figyelemmel hallgatták a három szónok,
Demszky Gábor parlamenti képviselő, az SZDSZ budapesti
főpolgármester-jelöltje, Hack Péter (SZDSZ) és Fodor Gábor (Fidesz)
parlamenti képviselők szavait, továbbá négy kerületi önkormányzati
képviselőjelölt bemutatkozását.
Mindhárom előadó kiemelte az önkormányzati választások fontosságát, kérve a jelenlévőket: menjenek el szeptember 30-án választani, vegyék kezükbe sorsuk irányítását, s mindezek szükségességéről győzzék meg barátaikat, ismerőseiket. Ez a szavazás ugyanis mindenkinek lehetőséget ad arra, hogy véleményét nyilvánítsa a kormány és a kormánypártok eddigi tevékenységéről is. Demszky Gábor - körvonalazva polgármesteri elképzeléseit - arról beszélt, hogy Budapest olyan gazdag és liberális város, amely nem engedett a ,48-ból, a ,18-ból és az ,56-ból sem; ettől a várostól mindig egy kicsit többet kellett eltűrniök a hatalmon levőknek. Ezért nem véletlen, hogy minden jelentős ellenzéki mozgalom itt vert először gyökeret, s innen indult útjára. De ezzel a várossal mostanáig rosszul sáfárkodtak, ezért annak a véleményének adott hangot, hogy a fővárost csak egy SZDSZ-Fidesz önkormányzati koalíció vezetheti el egy új virágkor küszöbére.
Hack Péter az önkormányzatok szerepét és jelentőségét ecsetelve nem mulasztotta el bírálni a kormányt sem. Az SZDSZ álláspontját tolmácsolva hangsúlyozta: az Antall-kormány az első száz napban nagyon sok lehetőség kihasználásával maradt adós, ám a történelmi lehetőség még nem veszett el egészen. Kijelentette: az SZDSZ sohasem állította, hogy pusztán az önkormányzati választásokkal, az önkormányzatok létrejöttével megtörténik a rendszerváltás, ezután minden jobbra fordul. (folyt. köv.)
1990. szeptember 23., vasárnap 15:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|