|
|
|
|
Országgyűlés - szerdai ülésnap (3. rész)
|
Az elfogadott napirendnek megfelelően a felszámolási eljárásról szóló törvényerejű rendelet kiegészítését indítványozó törvényjavaslat tárgyalásával foglalkozott az Országgyűlés. Szabó Iván (MDF), a Gazdasági, a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi, valamint az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi bizottságok együttes álláspontját tolmácsolva kifejtette: a kérdéses törvényerejű rendeletet ez év tavaszán az Országgyűlés már módosította, mégpedig úgy, hogy új helyzetet teremtett két területen. Ennek értelmében fizetésképtelennek tekinthető az a gazdálkodási szervezet, amely fizetéseit beszüntette. A másik érdemi módosítás szerint a fizetésképtelenné vált szervezetek kötelesek önmaguk ellen csődöt bejelenteni, és ezért a gazdálkodó szervezet vezetője saját vagyoni felelősséggel is tartozik. A bizottsági előadó szerint 2-3 ezerre tehető a pillanatnyilag fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek száma, az így mutatkozó kintlevőség értéke meghaladja a 200 milliárd forintot. Ugyanakkor azonban a vállalatok többségénél kétarcúság tapasztalható, azaz egyazon vállalat egyidejűleg adós is és hitelező is. Az előadó megállapította azt is, hogy mindössze 30-40-re tehető azoknak a nagyvállalatoknak a száma, amelyek ténylegesen a csőd szélén állnak. A szakemberek azt tekintik indokoltnak, hogy elsősorban ezek a nagy monopóliumok omoljanak össze, s ne következzen be a gazdasági életet megbénító, egyfajta dominó-elv, amelynek során kis- és középvállalatok százai, ezrei kezdeményeznek önmaguk ellen csődeljárást. Az előadó hangsúlyozta, ez a módosítás nemhogy lazítaná, hanem inkább szigorítja a csődtörvényben kívánatosnak tartott pénzügyi fegyelmet, ugyanis gazdasági módszerekkel irányítja a figyelmet a pénzügyi és gazdálkodási bajok eredetére. Végül utalt arra: ez a kiegészítő törvényjavaslat összhangban áll hosszú távú gazdaságpolitikai céljainkkal, eszköze annak, hogy felszámolásra csak azok a nagyvállalatok kerüljenek, amelyek valóban csődbe jutottak. A törvény módosítása segítséget nyújt ahhoz, hogy a kis- és középvállalatok lehetőséget találjanak az életben maradásra.
A törvényjavaslathoz senki nem nyújtott be módosító indítványt, így az elnök javaslatára a képviselők elfogadták, hogy együttesen folytassák le az általános és részletes vitát. Polémiára végül is nem került sor, hiszen egyedül Palotás János (MDF) fejtette ki véleményét, s messzemenően támogatta a javaslatot. Ugyanakkor hozzátette: senki se feledkezzen meg arról, hogy ez csak egy átmeneti intézkedés, ezzel még nem lehet lezártnak tekinteni a sok területen feszültséget okozó problémakört. (folyt.köv.)
1990. május 30., szerda 14:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|