|
|
|
|
Gyulai tüntetés
|
München,1989. december 21. (SZER, Magyar híradó) - Nemrég még csak Temesvár, Arad és a többi erdélyi városok, ma már Bukarest is. Ceausescu, aki minden beszédében visszatérő fordulatként beszélt fasiszta csőcselékről, a belső és a külső ellenség aknamunkájáról, most ugyanezzel váratlan - legalábbis a számára váratlan - hatást ért el. Valami olyasmit, ami Gerő Ernő 1956. október 23-iki beszédét követte: hosszú idő után első ízben nyíltan is fellázadtak alattvalói. A magyar kormány erélyes lépései nem feledtethetik a Kádár-kormányzat felelősségét a mostani véres eseményekben. A kormányzat mellett azonban a társadalom is megmozdult, magyarok és románok egyaránt. Először Gyuláról jelentkezik tudósítónk, aki arról számol be: mit lehet tudni a romániai újabb fejleményekről: - Bukarestben bejött a papírforma: Ceausescu tegnap még huligánokat és fasisztákat okolt a temesvári események miatt, akiket külföldi reakciós körök támogattak. Az utca halálra félemlített embere arról nyilatkozik a bukaresti rádióban, hogy a történtekért külföldi fasiszta körök a felelősek, akiket - úgy mellékesen - romániai huligánok támogattak. Így változik át lassan a felelős szerepe, s így igyekeznek Bukarestben Magyarországból bűnbakot csinálni. A gyulai magyar-román határátkelőhelyről jelentkezem, ahol teljes a - szó leszorosabb értelmében vett - halotti nyugalom. Lélek se ki, se be. Azaz, amint az őrparancsnok elmondta: 23 kamoin érkezett Románia felől és 26 utazott be oda a nap folyamán, jó részük török. S a pár kilométerrel arrébb zajló tragédiákról csak egy fekete zászló árulkodik, melyet szintén a parancsnok húzatott fel a magyar köztársasági lobogó mellé, a határ-zászlóárbócra, emlékezvén Temesvárra.
1989. december 21., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|