|
|
|
|
Vizinczey: ,,magyar nyomorúság a forradalom gyökerénél,,
|
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
London, 1989. december 24. vasárnap (MTI-tud) - A The Sunday Telegraph átfogó romániai helyzetképébe illesztve ,,Magyar nyomorúság a forradalom gyökerénél,, címmel közölte vasárnap Vizinczey István írását.
A külföldön élő magyar író bevezetőben emlékeztet arra, hogy Romániában a forradalom egy fiatal magyar lelkésznek azzal a hősies eltökéltségével kezdődött, hogy magyar nyelvtant akart tanítani vasárnapi iskoláján, és hogy Temesvár, ahol a romániai felkelés megkezdődött, ősi magyar város, amelynek csaknem vallásos jelentősége van a magyarok szemében. ,,Vajon fognak-e emlékezni a magyarok szerepére a romániai forradalomban? Visszakapják-e egyetemeiket, újságjaikat és iskoláikat? Megengedik-e nekik, hogy őseik nyelvét beszéljék, akik ezen a földön éltek ezer éven át? A felkelők kezében lévő bukaresti rádió ,testvéreinkként, szólt a magyarokról. Tartós marad-e a testvéri érzés? Egy demokratikus Románia próbája az a szabadság lesz, amelyben magyar kisebbség részesül,, - írja Vizinczey, majd így folytatja: ,,A Németh Miklós vezette magyar kormány elismerést érdemel azért, hogy előmozdította a demokratikus forradalom ügyét Kelet-Németországban, Csehszlovákiában és most Romániában is. A magyar reformerek minden tőlük telhetőt megtettek, hogy támogassák a fennmaradásukért küzdő magyarságot Romániában. Az erdélyiek most az egyszer úgy érezhették, hogy egy nemzethez tartoznak, s ez nagy szerepet játszott abban, ami Temesvárott, Aradon és Kolozsvárott történt. A romániai forradalom igazolta és megerősítette a demokratikus reformereket abban a térségben, amelyet szovjet tömbnek szoktak nevezni.,, ,,Úgy gondolom, hogy abbahagyhatjuk az aggódást amiatt, hogy Gorbacsov egy államcsíny áldozatává válhat. A sztálinisták kínai megoldás mellett érveltek. Úgy gondolták, hogy a Tőkés Lászlóhoz hasonló emberek bebörtönzésével, a tüntetők agyonlövésével megmenthetik a diktatúrát. Románia népei minden kétséget kizáróan bebizonyították, hogy az agyonlövés nem működik, legalábbis Mongóliától Nyugatra. A demokrácia elleni utolsó lövéseket a világnak ebben a részében éppen most adják le a Securitate sarokbaszorult ügynökei,, - írja befejezésül Vizinczey István. +++
1989. december 24., vasárnap 16:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|