|
|
|
|
Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. szeptember 5., kedd - Egyelőre még nincs konkrét döntés azoknak az NDK állampolgároknak az ügyében, akik Magyarországról az NSZK-ba kívánnak távozni. A végleges megoldás időpontjáról napvilágot látott hírek merő találgatások; még napokig, de akár hetekig is elhúzódhat az ügy - jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának keddi ülésén Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár a képviselők kérdéseire válaszolva.
A magyar diplomácia vezető beosztású képviselője ezzel gyakorlatilag cáfolta az NSZK kormányszóvivőjének tájékoztatását, miszerint már a nagyon közeli időpontban megoldódhat az NDK-s menekültek problémája. Az államtitkár az országgyűlési képviselők előtt megismételte a már korábban is hangoztatott elveket, amelyek szerint Magyarország alapvetően a két német állam ügyének tekinti a probléma megoldását. Ugyanakkor ,,akár tetszik, akár nem,, - fogalmazott az államtitkár - Magyarország érintett az ügyben, ezért közvetlen érdeke, hogy minél hamarabb megoldják az elhúzódó ügyet. Ennek során Magyarország érvényesíteni kívánja az ország belső átalakulásának szellemét, az emberi, humanitárius kérdésekben vallott új álláspontját. A probléma rendezésén gőzerővel dolgozó magyar diplomácia fontos kiindulási pontja az is, hogy, úgymond, egyik relációval - tehát sem az NSZK-val, sem az NDK-val - nem akarja a kapcsolatok romlását. Jelenleg minden, az ügyben érintett fél tárgyalásban áll egymással. Azonban a két főszereplő, az NDK és az NSZK párbeszédében a külügyi államtitkár szerint nincs látványos előrehaladás. Magyarország Bonn és Berlin mellett az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával is kapcsolatban áll. Viszont határozott álláspontja, hogy a nyugatra kívánkozó NDK-sok nem tekinthetők menekülteknek. Somogyi Ferenc megerősítette azt a már napok óta közismertté vált tényt, hogy az NDK menekültek ügyében egyedi megoldás születik majd. Ennek mibenlétéről - az ügy kényes volta miatt - nem adott bővebb felvilágosítást. Azt azonban még hozzátette: az egyedi megoldás azt jelenti, hogy magyar részről nem kívánnak precedenst teremteni, mert ez végeláthatatlan sort indítana meg. Egyszóval Magyarország - humanitárius gyakorlata ellenére - továbbra sem szeretne a kelet-európai országokból érkezők számára ugródeszkaként szolgálni nyugat felé. A külügyi államtitkár végül a sajtótól is megértést, türelmet kért. Az ügyben meglehetősen vékonyan csordogáló információ ugyanis éppen a probléma megnyugtató rendezését szolgálja. (folyt.köv.)
1989. szeptember 5., kedd 15:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|