|
|
|
|
- Új Márciusi Front - 1. folyt.
|
Pontosabban, politikai klubok hálózata kíván lenni és mint ilyen, viták, fórumok megrendezésével óhajtja szolgálni a helyi, a regionális és az országos konfliktusok nyilvánosságát és toleráns megoldását. Ám az sem az alapszabályból, sem a vitából nem világlott ki, miért kell ezért egy szervezetté alakulnia, amikor pedig a meglevő keretek között is megvan erre a lehetőség. Arról már nem is szólva, hogy szerte Budapesten és az országban a legkülönbözőbb szervezetek és csoportok rendeznek politikai vitákat hasonló célokkal. Ami az Új Márciusi Front működésének politikai tartalmát illeti, az alapszabály bevezető része Vitányi Iván előadásával összhangban így fogalmaz: Tevékenységét általános érvényű elvek szabják meg. Ezek a szabadelvűség, az erőszakmentesség, a demokrácia és a szociális igazságosság. Célja olyan jogállam, garanciákkal rendelkező demokratikus társadalom, amelyben a szocialista mozgalmak egyenlőség- eszménye a politikai radikalizmus szabadság-tradícióival egyesülve teremti meg a közjó és a gazdasági felzárkózás feltételeit. Nos, ez bármennyire rokonszenves, de túlságosan általános. Mi választja el például a szociáldemokráciától, vagy a Szabad Demokraták Szövetsége balszárnyától, vagy másfelől az MSZMP-ben formálódó reformkörök elgondolásaitól? Pozsgay Imre üdvözlő szavaiból nem kaptunk választ arra, miben áll a különbség az Új Márciusi Front és a Pozsgay által kezdeményezett Mozgalom a demokratikus Magyarországért céljai között. Az ugyan elhangzott, hogy a két szervezet egymásnak természetes szövetségese, ám arról senki sem szólt, hogy valami különbségnek is lennie kell, ami különállásukat indokolja. Rövid, de ezúttal velőtlen felszólalásában Bihari Mihály sem árulta ezt el. Nyers Rezső, aki elmondta, hogy a politikai élet pártokban való szerveződésével szembeni ellenszenv a politikai kultúra kezdetleges voltának a jele és hogy ezt a ellenszenvet semmiképpen nem szabad erősíteni, egyébként jobbára ugyancsak a tolerancia közhelyeit hangoztatta. +++
1989. június 10., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|