|
|
 |
|
 |
Az MSZMP Központi Bizottságának 1989. május 29-ei javaslatai a politikai érdekegyeztető tárgyalások előkészítésére (1. rész)
|
1989. május 30., kedd - Az MSZMP Központi Bizottsága áttekintette a politikai érdekegyeztető fórummal kapcsolatos előkészítő tárgyalások állását. Megállapította, hogy a testület 1989. május 8-ai javaslata számos pozitív, támogató vélemény mellett tartózkodó és elutasító reagálásokat is kiváltott. Az előkészítő tárgyalások megkezdését élénk sajtópolémia kísérte, ami a közvélemény számára az álláspontok megmerevedését sugallta.
A Központi Bizottság a társadalmi közmegegyezésért érzett
felelősségétől áthatva indokoltnak tartja elvi tárgyalási javaslatát
az alábbiak szerint konkrét formába önteni, s az előkészítést
ezáltal a holtpontról kimozdítani:
- a Központi Bizottság javasolja, hogy a politikai egyeztető
fórum négyoldalú tárgyalási formában jöjjön létre. A
tárgyalóasztalnál foglaljanak helyet az MSZMP, az
Ellenzéki Kerekasztal, továbbá mindazon szervezetek
képviselői, akik az előzőekhez nem kívánnak csatlakozni.
Negyedikként a tanácskozási joggal rendelkező megfigyelők
lehetnek jelen, egy részük állandó jelleggel;
- az MSZMP konstruktív megegyezési szándékának
kinyilvánításaként javasolja az előkészítő szakasz
felgyorsítását annak érdekében, hogy az érdemi tárgyalások
1989. június 10-én megkezdődhessenek;
- a Központi Bizottság kijelölte az érdemi tárgyaláson részt
vevő delegációját, amelyben a kormány képviselői is helyet
kaptak. A tárgyalóküldöttség mandátuma akkor lép életbe,
ha a politikai egyeztető fórum tagjai egyetértésre jutnak
az előkészítés valamennyi kérdésében;
- a Központi Bizottság felkéri az Országgyűlés elnökét, hogy
- a tárgyalófelek egyetértése esetén - elnököljön az
érdemi tárgyalások plenáris ülésein;
- a Központi Bizottság javasolja, hogy az érdemi tárgyalások
kereteit rögzítő dokumentumot minden érintett szervezet
vezető képviselője írja alá. A Központi Bizottság ezzel az
előkészítő tárgyalócsoport vezetőjét bízza meg.
(folyt. köv.)
1989. május 30., kedd 18:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|