|
|
|
|
Paksi válasz az ófalui tüntetésre (1.rész) (OS)
|
1989. május 17, szerda - A paksi atomerőműben munkásgyűlést tartottak szerdán, tiltakozásul az Ófalun rendezett tüntetés résztvevőinek Pakssal kapcsolatos kijelentései ellen. A munkásgyűlésen a Paksi Atomerőmű Vállalat dolgozói állást foglaltak a tervezett ,,atomtemető,, ügyében és az alábbiak nyilvánosságra hozására kérték az Országos sajtószolgálatot: 1989. május 7-én Ófalun a tervezett ,,atomtemető,, ellen tüntettek. A tüntetésen vállalatunkra és városunkra nézve sértő feliratokat láthattunk, és az előadók egy része a valóságtól elrugaszkodó, félrevezető információkat közölt hallgatóival. A Paksi Atomerőmű Vállalat 1982 óta egyre növekvő arányban vesz részt a hazai villamosenergia termelésben. Az atomerőmű üzemeltetését a szigorú hazai és nemzetközi biztonsági előírások maradéktalan betartásával, gazdaságosan végezzük. Az eredményes munka adta önbizalommal, felháborodottan utasítjuk vissza a sértő megjegyzéseket. A rádioaktív hulladékok - melyek nemcsak atomerőműben keletkeznek - biztonságos elhelyezése minden országban alapvető környezetvédelmi követelmény. A számos lehetségesnek tűnt telephely megvizsgálása után, a közreműködő vállalatok, intézmények bevonásával kidolgozott megoldás, mely szerint Ófalu mellett létesítenénk tárolót, megfelel a nemzetközi követelményeknek és a hazai előírásoknak egyaránt. A telephely alkalmassága szakmai vita forrása lett. A vita végére az MTA elnöksége tett pontot 1989. május 2-án, amikor megállapította, hogy a terület alkalmatlanságát kimondó álláspont tarthatatlan. A létesítmény ellenzői látva, hogy szakmai síkon további érvelésük reménytelen, a vitát politikai síkra terelték. A tüntetésen kétségbe vonták az MTA illetékességét, és a szakmai vélemény erkölcsi tisztaságát. A hazai tudományos élet legmagasabb fóruma több tiszteletet érdemel. (folyt.köv.)
1989. május 17., szerda 16:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|