|
|
|
|
Németh Miklós javaslata a kormány átalakítására (1.rész)
|
1989. április 26., szerda - Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke beterjesztette javaslatait az Elnöki Tanácshoz a kormányban tervezett személyi változásokról, amelyekről május 10-én kezdődő ülésszakán dönt az Országgyűlés. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára a Kossuth Rádió reggeli műsorának elmondta, hogy a miniszterelnöktől hat személyi javaslat érkezett. Külügyminiszternek Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkárt, pénzügyminiszternek Békesi László pénzügyminiszter-helyettest, ipari miniszternek Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkárt, mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszternek Hütter Csaba szécsényi termelőszövetkezeti elnököt, művelődési miniszternek Glatz Ferencet, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete igazgatóját, az Országos Tervhivatal elnökének Kemenes Ernőt, a tervhivatal államtitkárát javasolja megválasztani Németh Miklós.
A választás menetéről az előkészületekről a rádióban Szűrös Mátyást, az Országgyűlés elnökét kérdezte Kerekes András. - Az Országgyűlés a Minisztertanács elnökét és tagjait az Elnöki Tanács javaslatára választja meg, és menti fel - mondta Szűrös Mátyás. - A javaslatot a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa közösen kezdeményezi. Itt azonban már egy új helyzet alakult ki: a Hazafias Népfront nem kíván élni ezzel a jogával. Most arra várok, hogy minden bizonnyal a Központi Bizottság is állást foglal ebben a kérdésben, és eltekint attól, hogy éljen ezzel a jogával. - Ez nyilvánvalóan tükrözi a jelenlegi, átmenetinek is tekinthető politikai szituációt. Az Elnöki Tanács azonban feltehetően konzultációk után cselekszik. - Úgy van, és ebben a konzultációban, a javaslat kialakításában a miniszterelnöknek döntő szerepe van. A Minisztertanács elnökének és tagjainak megválasztása titkos szavazással történik. Ezt megelőzően tehát nagyon fontos, hogy az országgyűlési képviselők megismerkedjenek a jelölttel, életútjával, emberi tulajdonságaival. Ehhez azt a módszert alkalmazzuk - most a házszabályban is rögzített módon -, hogy a miniszterjelölteket az Országgyűlés állandó bizottságaiban meghallgatják. A képviselők, a bizottságok tagjai kapnak egy életrajzot, ismertetést a miniszterjelöltről, és a bizottság ülésén a miniszterelnök jelenlétében megismerkednek a jelölttel. Kérdéseket tehetnek fel neki, illetve a miniszterelnöknek. (folyt.köv.)
1989. április 26., szerda 08:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|