|
|
 |
|
 |
Megkezdődött a KISZ budapesti küldöttgyűlése (1. rész)
|
1989. április 7., péntek - A KISZ közelgő XII. kongresszusának előkészítéseként pénteken megkeződött az ifjúsági szövetség kétnaposra tervezett budapesti küldöttgyűlése. A tanácskozás résztvevői az első napon értékelték a három esztendővel ezelőtti küldöttgyűlésen elfogadott intézkedési terv végrehajtását, és megtárgyalták a pénzügyi ellenőrző bizottság beszámolóját.
A budapestiek úgy tervezik, hogy a KISZ kongresszusát követően,
májusban újabb küldöttgyűlést tartanak annak érdekében, hogy
megalapozott döntésekre épülve születhessék újjá a fővárosban az
ifjúsági mozgalom. A fővárosi KISZ-esek ugyanis úgy vélik: a KISZ
megújulása nem köthető egy időponthoz, egy küldöttgyűléshez vagy egy
kongresszushoz. Ezek csupán állomások az átalakulási folyamatban,
amely akár éveket is igénybe vehet.
A KISZ átalakításának eddigi folyamatában a fővárosban mintegy
46 ezren csatlakoztak az egyelőre Baloldali Ifjúsági Társulás nevet
viselő budapesti ifjúsági szövetséghez. Küldötteik - több mint
kétszázan - vaskos paksamétát kaptak a szervezőktől: a
küldöttértekezlet dokumentumait. Talán éppen azért, mert ebben a
hagyományos gyakorlat folytatását érzékelték, a budapesti KISZ-esek
véleménye - amelyet a küldöttgyűlésen tolmácsoltak - az volt: elég a
papírokból, a tagság tartalmi átalakulást kíván. Az olykor
indulatos, helyenként szellemes vitában, az esetenként ténybeli
tévedéseket tartalmazó vagy az alapvető információk hiányát tükröző
felszólalásokban többször megfogalmazódott: világos, érthető,
ésszerű és hosszú távra szóló programmal kell mind a KISZ-tagság,
mind pedig az ifjúság elé kiállni. Ez az ifjúsági szövetség számára
- bárhogyan is hívják a jövőben - létkérdés.
Volt, aki annak a véleményének adott hangot, hogy a KISZ
átalakítási folyamatában tetten érhető az ,,atyáskodó reformizmus,,,
azaz vannak, akik úgy gondolkodnak: még egyszer, utoljára a tagság
megkérdezése nélkül döntünk, vezetünk be reformokat... Sokak nevében
tette fel kérdéseinek sorozatát egy VI. kerületi küldött a KISZ
vezetőinek, közöttük a KISZ KB jelenlévő első titkárának: Milyen
vezető az, aki az apparátusát nem tudja színvonalas munkára bírni,
és a kongresszusra készülve minden épeszű határidőn túl bocsát
vitára feldolgozhatatlan, megvitathatatlan anyagokat? (folyt.köv.)
1989. április 7., péntek 19:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|