|
|
|
|
Grósz Károly - rádióbeszélgetés (1. rész)
|
1989. április 2., vasárnap - Több mint félszáz, a közérdeklődést tükröző kérdésre válaszolt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára a vasárnap elhangzott Hívja a 388-378-as telefonszámot című rádióműsor vendégeként. Az ,,Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér,, népi bölcsességét, azaz a realitások figyelembe vételét életfilozófiaként is megfogalmazó főtitkár a válaszadás metódusát illetően - figyelembe véve a műsoridő szabta kereteket, az alig több mint egyórás időtartamot - is a kompromisszumra hajlott: tartózkodott a rövid, egyszavas válaszoktól, ugyanakkor a hosszadalmas, bonyolult megfogalmazásoktól is. A valóság szem előtt tartására ösztönözte kérdéseivel beszélgetőpartnere, Tóth Pál, a Magyar Rádió Krónika rovatának munkatársa is. A kérdésekből és válaszokból kibontakozó beszélgetésfolyam lehetőséget teremtett arra, hogy kirajzolódjon a politikus véleménye a hazánkat napjainkban érintő nemzetközi kérdésekről, bel- és gazdaságpolitikánk problémáiról, az MSZMP helyzetéről és állásfoglalásairól.
A főtitkár személyére vonatkozó, mégis a túlzott udvariaskodást mellőző kérdések sora után Grósz Károly a Mihail Gorbacsovval nemrégiben lezajlott találkozóval kapcsolatos érdeklődésre válaszolt. Elmondta, hogy Moszkvában az történt, ami erről a sajtóban megjelent, s amit a Központi Bizottságnak is jelentettek: nyílt, őszinte konzultáció volt. Azért csúszott a találkozó időpontja, mert a főtitkári látogatás nem akarta megelőzni Németh Miklós miniszterelnökét, hiszen a két ország gazdasági együttműködése szempontjából azok voltak a fontosabbak. A találkozón egyértelműen megerősítést nyert: a Szovjetunióban támogatják a magyar reform koncepcióját. Rokonszenvvel figyelik, mi több, elemzik és felhasználják a tanulságokat. Nem másolják, hiszen a Szovjetunió méretei hazánkétól eltérőek, s a feladatok időrendiségében is különbség van. Grósz Károly beszámolt arról is, hogy a magyar fél tárgyalási kosarában szerepelt a semlegesség ügye, ő vetette fel, mint a magyar belpolitikai életben jelentkező új kérdéskört. Személyes véleményét hangoztatta ezzel kapcsolatban, azt, hogy ez a kérdés ma nem aktuális, ugyanakkor következetesen azon kell munkálkodni, hogy a két katonai tömb megszűnjék. Mint oly sok más kérdésben, ebben is teljes egység volt Mihail Gorbacsov és közötte - mondotta. (folyt.köv.)
1989. április 2., vasárnap 19:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|