|
|
 |
|
 |
Megyei jogú város Kecskemét - ünnepi tanácsülés
|
1989. március 30., csütörtök - Ünnepi tanácsülést tartottak csütörtökön Kecskeméten abból az alkalomból, hogy a több mint 100 ezres lélekszámú település megyei városi rangot kapott. A városi tanács dísztermében rendezett eseményen a tanács tagjain kívül részt vettek Kecskemét ipari, mezőgazdasági üzemeinek képviselői is. A megyei várossá nyilvánítást tanusító oklevelet Horváth István belügyminiszter adta át Adorján Mihálynak, Kecskemét tanácselnökének.
Kecskemét 1950-ben lett az ország legnagyobb megyéjének,
Bács-Kiskunnak a székhelye. Ez a rang szerepet játszott abban, hogy
a következő évtizedek során a város lakossága megduplázódott, a
korábbi élelmiszeripari üzemek mellett újabb munkahelyek ezrei
jöttek létre, s újabb iparágak is meghonosodtak. Hat új városrész
épült fel, s ad otthont több mint húszezer családnak.
A lakosság életkörülményeinek javítása mellett Kecskeméten
szakítottak a mennyiségi szemlélettel, s fokozott figyelmet
fordítottak az esztétikus építészeti megoldásokra, a környezetre is.
Különösen az elmúlt évtizedben vált igazán érzékelhetővé ez a fajta
gondolkodás, amelynek eredményeként a korábbi - összességében
jellegtelen - mezővárosi arculat megváltozott, s Kecskemét sajátos
hangulatú, építészeti remekműveit megmentő, a régi és az új épületek
harmonikus egységét megteremtő várossá lett.
A település számos területen nemcsak a városnak, a megyének vált
kulturális centrumává, hanem több művelődési intézményével
nemzetközi hírnévre is szert tett. Kodály szülővárosában 1975-ben
nyitotta meg kapuit a távoli országokból is vendégeket fogadó
Zenepedagógiai Intézet. Ugyancsak nemzetközivé szélesedett a Kerámia
és Tűzzománc Stúdió. A művelődési intézmények sorában országosan is
egyedülálló a Kecskeméten megépült játékház és játékmúzeum. Az
utóbbi néhány év létesítményei közül a futóhomokon kialakított több
hektáros csónakázó tó s a hozzátartozó szabadidőközpont vonz számos
látogatót.
A megyei városi rangot elnyerő, s ezzel önkormányzatának újabb
állomásához érkező Kecskeméten a jövőben is egyik legnagyobb
feladatnak tekintik a művészetek és tudományok támogatását, a
fiatalok tanulási lehetőségeinek bővítését. (MTI)
1989. március 30., csütörtök 19:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|