|
|
|
|
Megyei jogú város Kecskemét - ünnepi tanácsülés
|
1989. március 30., csütörtök - Ünnepi tanácsülést tartottak csütörtökön Kecskeméten abból az alkalomból, hogy a több mint 100 ezres lélekszámú település megyei városi rangot kapott. A városi tanács dísztermében rendezett eseményen a tanács tagjain kívül részt vettek Kecskemét ipari, mezőgazdasági üzemeinek képviselői is. A megyei várossá nyilvánítást tanusító oklevelet Horváth István belügyminiszter adta át Adorján Mihálynak, Kecskemét tanácselnökének.
Kecskemét 1950-ben lett az ország legnagyobb megyéjének, Bács-Kiskunnak a székhelye. Ez a rang szerepet játszott abban, hogy a következő évtizedek során a város lakossága megduplázódott, a korábbi élelmiszeripari üzemek mellett újabb munkahelyek ezrei jöttek létre, s újabb iparágak is meghonosodtak. Hat új városrész épült fel, s ad otthont több mint húszezer családnak. A lakosság életkörülményeinek javítása mellett Kecskeméten szakítottak a mennyiségi szemlélettel, s fokozott figyelmet fordítottak az esztétikus építészeti megoldásokra, a környezetre is. Különösen az elmúlt évtizedben vált igazán érzékelhetővé ez a fajta gondolkodás, amelynek eredményeként a korábbi - összességében jellegtelen - mezővárosi arculat megváltozott, s Kecskemét sajátos hangulatú, építészeti remekműveit megmentő, a régi és az új épületek harmonikus egységét megteremtő várossá lett. A település számos területen nemcsak a városnak, a megyének vált kulturális centrumává, hanem több művelődési intézményével nemzetközi hírnévre is szert tett. Kodály szülővárosában 1975-ben nyitotta meg kapuit a távoli országokból is vendégeket fogadó Zenepedagógiai Intézet. Ugyancsak nemzetközivé szélesedett a Kerámia és Tűzzománc Stúdió. A művelődési intézmények sorában országosan is egyedülálló a Kecskeméten megépült játékház és játékmúzeum. Az utóbbi néhány év létesítményei közül a futóhomokon kialakított több hektáros csónakázó tó s a hozzátartozó szabadidőközpont vonz számos látogatót. A megyei városi rangot elnyerő, s ezzel önkormányzatának újabb állomásához érkező Kecskeméten a jövőben is egyik legnagyobb feladatnak tekintik a művészetek és tudományok támogatását, a fiatalok tanulási lehetőségeinek bővítését. (MTI)
1989. március 30., csütörtök 19:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|