|
|
 |
|
 |
sevardnadze - afganisztán
|
moszkva, 1989. március 23. (mti-taszsz/reuter) -
ellenintézkedéseket helyezett kilátásba eduard sevardnadze szovjet
külügyminiszter a szovjet hírügynökség tudósítójának adott
nyyilatkozatában arra az esetre, ha Afganisztánban bármely szovjet
állampolgárnak bántódása esnék a kormányellenes erők akciói során.
az afgán nép, a kormány és az afganisztáni népi demokratikus
párt képes ellenállni az ellene támadó erőknek, jóllehet azok a
legbarbárabb akcióktól sem riadnak vissza. folytatják tómadásaikat a
kabuli nemzetközi repülőtér ellen is, veszélyeztetve a polgári
légiforgalmat, és a repülőtérre érkező pogári célú szállítmányokat.
e támadások veszélyt jelentenek a kabulban tartokodó nagylétszámú
szovjet nagykövetség alkalmazottai és az afgán fővárosban élő más
szovjet állampolgárok biztonságára is. amennyiben őket bármiféle
bántódás éri, a szovjetunió megteszi a leghatározottabb lépéseket -
hangsúlyozta sevardnadze.
A miniszter véleménye szerint az afganisztáni testvérháború
folytatódásáért a felelősség pakisztánt terheli, mivel iszlámábád
figyelmen kívül hagyja a tavaly áprilisi genfi megállapodásban
vállalt kötelezettségeit és folytatja beavatkozását afganisztán
belügyeibe. a szovjetunió továbbra is támogatja a nadzsibullah
vezette kabuli vezetést, amely folytatja erőfeszítéseit a vérontás
megszüntetéséért, s egy széles alapokon nyugvó kormánykoalíció
megteremtéséért - hangsúlyozta sevarnadze.
a genfben kötött egyezmények megnyitották volna az utat az
afganisztáni átfogó rendezésre, hiszen azok alapgondolata éppen az
országon belüli szembenállást szító külső tényezők teljes
megszüntetése volt - mondotta. a szovjetunió, a kabuli kormánnyal
egyetértésben, kivonta összes katonáját az országból. a
kormányellenes erők azonban továbbra sem reagálnak a kabuli kormány
párbeszédre szólító felhívásaira.
a jelenlegi afganisztáni helyzet komoly döntéseket követel
minden égető kérdésben, sőt mi több - szögezte le sevardnadze - a
genfi megállapodások pakisztáni megsértése kérdésessé teszi az
rendezési folyamat jövőjét, s felveti az ebből fakadó következmények
fontolóra vételét is. a szovjetunióban - tette hozzá ugyanakkor a
szovjet külügyminiszter - számítanak a pakisztáni békeszerető
erőkre, valamint arra, hogy végül a józanság, és a szovjetunióval,
illetve afanisztánnal egyaránt jószomszédi kapcsolatokra törekvő
erők kerekednek felül iszlámábádban. +++
1989. március 23., csütörtök 21:17
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|