|
|
|
|
Előadássorozat az AIDS-ről
|
1989. március 23., csütörtök - Hazánkban jelenleg 18 AIDS-beteget tartanak nyilván, az immunhiányos megbetegedést okozó vírussal, a HIV-vel fertőzött ismert személyek száma 200. A betegségben eddig itthon 12-en haltak meg. Magyarország egyelőre az enyhén fertőzött európai országok közé tartozik - hangzott el a Bűn? Betegség? Állapot? című, az AIDS-szel kapcsolatos tapasztalatokat ismertető előadássorozaton csütörtökön Budapesten. A Kulturális Innovációs és Továbbképző Vállalat a narkomániával és az AIDS-szel foglalkozó négynapos rendezvényének befejező napján 11 előadás hangzott el az immunhiányos megbetegedésről, a jelenleg ismert megelőzési módszerekről.
A hazai szakértők véleménye szerint Magyarországon a 90-es évek elejére az AIDS-betegek száma 100-ra, az azonosított fertőzötteké akár több ezerre növekedhet. A helyzet kedvező megváltoztatása elsősorban a lakosság - főként a fiatalok és a rizikócsoporthoz tartozók - szexuális magatartásformájának a megváltoztásával lehetséges. Az emberiség hatékony oltóanyag és gyógyszer híján sem egészen tehetetlen, hiszen nemzetközi és nemzeti társadalmi összefogással, a megelőzés fontosságát hangsúlyozva szembe szállhat a XX. század rémkórjával. Az összehangolt cselekvést sürgeti az a tény is, hogy jelenleg a Föld 145 országában 142.000 AIDS-megbetegedést regisztráltak, ám becslések szerint a valódi immunhiányos megbetegedettek száma meghaladja a 400.000-et. Legfertőzöttebb földrész - mintegy 200 ezer személlyel - Afrika. Amerikában 150 ezer betegről tudnak, ezen belül is a legtöbben az USA-ban vannak. A HIV-vel fertőzöttek számát a világon 5-10 millió közöttire becsülik, s ez a szám 1991-re elérheti a 100 milliót. A kór megfékezésére különböző nemzeti programokat alakítottak ki, amelyek legfontosabb tételei: a jelentkezők névtelen szűrése, a transzfúziós vér szűrése és a következetes egészségnevelés. Mindenképpen el kell jutni a veszélyeztetettekhez, hogy kellő időben kerüljenek szakemberekhez, s ennek célravezető eszköze az anoním szűrés. Hazánkban a fertőzötteket egyelőre még hátrányos megkülönböztetés éri, a társadalom, a munkahely, a család szinte kirekeszti magából a HIV-vírus hordozóit, s a már AIDS-eket is. Ezen a szemléleten feltétlenül változtatni kell - hangsúlyozta több előadó is. (MTI)
1989. március 23., csütörtök 16:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|