|
|
 |
|
 |
Folytatódott az Országgyűlés munkája (19. rész)
|
Pregun István (Szabolcs-Szatmár m., 1. vk.) a nyiregyházi
-------------
Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektora az egyházi
középiskoláknak nyújtott állami költségvetési támogatás emelése
tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Kifejtette: az egyházi
iskolák és diákotthonok alapvetően nem az egyházak számára képeznek
szolgálattevőket - papokat -, hanem elsősorban közoktatási feladatot
látnak el, s nem is akármilyen színvonalon. Az 1987-es statisztikai
évkönyv adatait idézve rámutatott: egy állami gimnázium tanulója a
költségvetésnek 20.357 forintjába került, ugyanebben az évben az
egyházi iskolák minden tanulója 1600 forint állami támogatást
kapott. Kérte a pénzügyminisztert, hogy az egyházi iskolák az eddigi
államisegély-rendszer helyett - tanulóik létszámának megfelelően -
költségmegtérítésként a költségvetésből megkaphassák azt az
összeget, amit az állam ezeknek a középiskolásoknak a nevelésére és
oktatására fordítana, ha ők nem egyházi iskolába járnának.
Villányi Miklós pénzügyminiszter válaszában hangsúlyozta:
---------------
az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó tekintetében az
egyházi iskolákkal szemben semmiféle diszkriminációt nem
alkalmaznak, ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint az állami iskolák,
illetve a magánszemélyek. Ugyanakkor elismerte, hogy az egyházi
iskolák vagy más szervezetek által üzemeltetett tanintézetek állami
támogatási rendszere nem egységes elvi alapra épül. Ezért
indokoltnak tartotta, hogy az egyházi iskolák állami támogatásának
feltételeit a jövőben a tanulói létszám függvényében határozzák meg.
A cél az, hogy az oktatást - e fontos társadalmi feladatot -
egységes mértékkel támogassa az állam, függetlenül az intézmény
fenntartójától. Ily módon az állam minden tanuló után azonos
összegben meghatározott, garantált támogatást nyújtana. A
pénzügyminiszter lehetőséget látott arra is, hogy az iskolák
fenntartójától függetlenül az egységesítés már az 1990. évi
költségvetésben történjék meg. Végezetül felhívta a figyelmet arra,
hogy az állam az egyházak támogatását az 1989. évi költségvetésben
lényegesen növelte, 174 millió forintról 374 millió forintra. Ezen
belül az állami segély mértéke 60 millió forinttal emelkedett. Ez az
összeg már idén lehetővé teszi, hogy kismértékben növekedjék az
egyházi iskolák állami támogatása. A képviselő, illetve az
Országgyűlés a miniszteri választ elfogadta. (folyt. köv.)
1989. március 23., csütörtök 15:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|