|
|
 |
|
 |
Kabul - Pravda
|
Moszkva, 1989. március 23. csütörtök (MTI-TUD) - A Kabult az afgán nagyvárosokkal összekötő utak jórészét az ellenzéki erők elvágták, így alapvetően repülőgépen bonyolódik a forgalom a főváros és a vidék között - jelentette csütörtökön a Pravda. A szovjet pártlap kabuli helyzetképéből az derül ki, hogy az afgán fővárosban a helyzet egészében véve nyugodt, a feszültség nem lépi túl a korábbi évek megszokottnak nevezhető szintjét.
Az újság tudósítója, aki az elmúlt napokban utazott Kabulba,
beszámolt arról is, hogy a korábbiaktól eltérő módon a Moszkva-Kabul
légiutat átszállással teszik meg az utasok: Taskentben ugyanis a
TU-154-esek utasait IL-76-os óriásgépek veszik a fedélzetükre, mert
ezek repülési tulajdonságaiknál fogva jóval könnyebben, bátrabban
manőverezhetnek az egyre veszélyesebbé váló afgán légtérben. Ezeket
a gépeket egyébként a tudósítás szerint különleges, a Stinger
rakétákat zavaró rendszerekkel látták el.
A repülést egyébként más afgán városok térségében is nehezíti az
ellenzéki erők jelenléte. Különösen nehéz helyzetben van Nangahár
repülőtere, mert az ellenzék közvetlenül a repülőtér
tőszomszédságában építette ki állásait. A légi összeköttetés jelenti
az egyetlen utánpótlási vonalat Dzsalálábád védőinek is, mert az oda
vezető utak vagy a mudzsahedek kezén vannak, vagy annyira
megrongálódtak, hogy járhatatlanok.
A tudósítás kitér az afganisztáni szovjet nagykövetség
körülményeire, jelezve, hogy a diplomáciai képviseletet minden nő és
gyermek elhagyta már. A lap közlése szerint a nagykövetség 250 fős
személyzetén, valamint a Hajrádban élő kis létszámú szovjet kolónia
tagjain kívül ,,több szovjet állampolgár ma nem tartózkodik
Afganisztánban,,. (A csapatkivonás kapcsán korábban egyes szovjet
források, így katonaiak is azt közölték, hogy a katonai műszaki
berendezéseket kezelő szovjet katonai tanácsadók egy része továbbra
is Afganisztánban marad.)
A Pravda tudósítója végezetül megállapítja: a Kabulban
tapasztalt viszonylagos nyugalom annak jele, hogy az ellenség erőt
gyűjt, s azon munkálkodik, hogy az afgán fővárosban létrehozza saját
,,ötödik hadoszlopát,,. +++
1989. március 23., csütörtök 11:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|