|
|
|
|
Interjú Giorgio Napolitanóval (1.rész)
|
1989. március 23. csütörtök (MTI-Panoráma) Giorgio Napolitano, az olasz Kommunista Párt vezetőségének tagja. Ő a külügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság vezetője, s mint ilyen, a párt egyik kulcsfontosságú emberének számít nemcsak saját szervezetén belül, hanem az olasz közéletben is. Giorgio Napolitanót a polgári sajtó a párton belüli ,,jobbszárny,, képviselőjének nevezi. Mások szerint ő az, aki szociáldemokrata irányba kívánja terelni mozgalmát. Az bizonyos, hogy a különféle tudósításokban a Napolitano által képviselt vonalat szembehelyezik az Ingrao vezette ,,balszárnnyal,,, amely a párt kommunista arculatát próbálja megóvni. Így lenne valóban? Az OKP mostani, Rómában tartott kongresszusán is gyakran elhangzott a kommunista ,,identitás,, kifejezés. Hogyan látja Napolitano e két arculat (a kommunista és szociáldemokrata) közötti különbségeket. Az MTI kiküldött tudósítójának adott interjúban ezt mondta: - Ez a két arc, tudjuk, több mint hetven évvel ezelőtt született a hagyományos szocialista mozgalom akkor szakadt ketté a II. Internacionálé összeomlása után. Akkor születtek meg a kommunista pártok, s a két világháború közötti időszakban ezek élesen szembenálltak a szociáldemokratákkal. Sok esetben persze azonos nézetet vallottak, sőt, közös harcokat vívtak, több területen is közeledés volt tapasztalható. Amikor a második világháború végetért, az együttműködés légköre uralkodott a mozgalom e két szárnyának viszonyában. Miután több országban olyan rendszerek születtek, amelyek élén kommunista pártok álltak, kommunisták és szociáldemokraták ismét szembekerültek egymással, különösen a hidegháború idején. Ami azonban a mai helyzetet illeti, s ha a jövőbe pillantunk, bátran állíthatjuk: megszűnt azoknak az okoknak a nagy része, amelyek eddig a szembenállást indokolták. Még eszmei területen is közeledésnek vagyunk tanúi, ez ügyben kutatások folynak. Ezért mi, olasz kommunisták nem helyezzük szembe egymással a kommunista és a szocialista-szociáldemokrata önazonosságot. Természetesen kommunista párt vagyunk, de képesek voltunk az olasz szocializmus reformista hagyományaiból is meríteni, tanulni a példáiból. Különösen az utóbbi tíz évben teljesedett ki közöttünk egyre építőbb módon a párbeszéd. Nyugodtan tekinthetünk tehát a szocialista eszmék és a szocialista erők jövőjére anélkül, hogy szembehelyeznénk egymással ezt a két ,,identitást,,. (folyt.)
1989. március 23., csütörtök 10:20
|
Vissza »
|
|
Interjú Giorgio Napolitanóval (2.rész)
|
Olaszországban mégis sokan szociáldemokrata pártnak nevezik az OKP-t, de vannak olyanok is - így az olasz szocialisták-, akik éppen azt kifogásolják, hogy az OKP még mindig nem vált eléggé szociáldemokratává... - jegyezte meg a magyar tudosító. - Jobb tisztázni minden félreértést. Sokan azért neveznek bennünket szociáldemokrata pártnak, mert azt valljuk: a szocializmus eszméit a demokrácia keretein belül kell valóra váltani, vagyis demokratikus módszerekkel, azok szüntelen újításával, gazdagításával. Szerintünk azonban ettől még nem vagyunk szociáldemokraták. Ugyanis a szocializmus ilyen felfogása nem a szocialista és szociáldemokrata pártok kiváltsága. Az OKP a demokrácia és a szocializmus ilyen jellegű összekapcsolásához saját útján jutott el, saját ,,teremtményének,, tekinti ezt a szemléletet. Annak persze külön örülünk, hogy véleményünk e területen egybeesik a szocialistákéval és szociáldemokratákéval. Hozzátenném viszont: nem elég kimondani azt, hogy a szocializmusnak demokratikus keretek között kell megvalósulnia. Azt is tisztázni kell, hogy ki mit ért demokrácia (pontosabban: a demokrácia újfajta fejlődése) alatt. A demokrácia szempontjából a gazdasági, társadalmi és politikai pluralizmus elvét tartjuk a leglényegesebbnek. Ugyancsak fontosnak tekintjük az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartását, a képviseleti demokrácia intézményeinek kiépítését. Az olasz kommunisták azonban a demokrácia kritériumai közé sorolják a nagy pénzügyi és gazdasági koncentrációk feletti demokratikus ellenőrzés szavatolását is. - Ennek tükrében hogyan látja a Magyarországon zajló folyamatokat... - Nagyon fontosnak tartom mindazt, ami most Magyarországon végbemegy, azt, hogy ott valóban új, eredeti útakat keresnek a pluralizmus elveinek megszilárdítása érdekében, hogy hatékony politikai dialektikát próbálnak működésbe hozni. A magyar társadalom nem monolitikus, így a politikai rendszer sem lehet az. A különféle érdekeknek és koncepcióknak hangot kell adni. Magán az MSZMP-n belül is megtalálhatók mind a régi kommunista, mind pedig a régi szocialista mozgalom győkerei. Bizonyára születni fognak olyan más pártok is, amelyek hozzájárulhatnak Magyarország demokratikus újjászületéséhez. Mindenesetre nagyfokú politikai és kulturális nyitásra, kölcsönös megértésre van szükség. Konstruktív magatartást és együttműködési készséget kell tanúsítania majd minden pártnak, amely a magyar valóság részét fogja alkotni. (folyt.)
1989. március 23., csütörtök 10:21
|
Vissza »
|
|
Interjú Giorgio Napolitanóval (3.rész)
|
- Önöknek több évtizedes tapasztalataik vannak már a demokrácia építésében. Milyen veszélyekre, ,,zátonyokra,, hívná fel azok figyelmét, akik most kezdik? - Meg kell tanulni együttélni a konfliktusokkal. Nem szabad minden viszályt rögtön a politikai és társadalmi fejlődést fenyegető veszélyforrásnak tekinteni. Sőt, biztosítani kell, hogy ezek az ellentétek szabadon kifejlődhessenek, mégha játékszabályok keretében is. Ezután pedig megoldást kell keresni elsimításukra, de mindenképpen csak a párbeszéd és a tárgyalás révén. El kell kerülni tehát a ,,katasztrófa-szemléletet,,, már csak azért is kell óvakodni tőle, mert bármikor bekövetkezhetnek zaklatott, zavaros pillanatok. Minél nyitottabb egy politikai vezetés, minél jobban odafigyel minderre, annál hamarabb fejlődik ki az újonnan születő mozgalmak önellenőrző képessége is.+++ Garzó Ferenc (Róma), MTI-Panoráma
1989. március 23., csütörtök 10:22
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|