|
|
|
|
Tévéműsor-változás 1989. március 27-től április 2-ig
|
Április 2. vasárnap 1. műsor 13.45: Vasért Kupa - magyar nemzetközi tornász bajnokság, szerenkénti döntők. Közvetítés a Budapest Körcsarnokból, felvételről 18.50: Esti mese - Trombi és a tűzmanó - Közel a tűzhöz. Magyar rajzfilm (MTI-Press)
1989. március 23., csütörtök 13:56
|
Vissza »
|
|
Az emberi értékeket 2.
|
- A törvényt megsértő párttagok száma 1981 óta évről évre csökken, csakhogy a közvélemény ezeket az adatokat egyfelől nem ismeri, másfelől joggal várja el, hogy minden párttag morálisan feddhetetlen legyen. De a párttag is ember, esendő. S minthogy a kommunisták aránya a vezetők között meglehetősen magas, és a vezetők körében nagyobb a lehetősége, náluk gyakoribb a hatalommal való visszaélés kisértésének a lehetősége. Ez a dolog egyik oldala. A másik: éppen azért mert vezető posztokon nagy számban dolgoznak kommunisták, az összehasonlítás azt is mutatja, hogy a tények alapján megítélve, egyáltalán nem jellemző rájuk a visszaélés a beosztásukkal. - A nyilvánosság egyre erősödő reflektorfényében azonban nehezen maradhat rejtve akár egyetlen ügy is, sőt, napvilágra kerülnek olyanok is, amelyek akkor nem vétettek észre vagy eltussolták őket. A nyilvánosság valóban garanciát, szélesebb körű ellenőrzést jelent, és ma új megvilágításba helyez olyan cselekedeteket, magatartásformákat is, amelyeket korábban kevésbé szigorúan, vagy elnézően ítéltek meg. Igazságtalan dolog lenne azt állítani, hogy a már régóta vezető poszton dolgozók csak saját érdekeiket tartották szem előtt döntéseikben. Igyekeztek a társadalom javaiból, a lehetőségekből minél többet megkaparintani, az általuk vezetett közösség javára. Olykor nemcsak elnézték, hanem mondták is: nem baj, ha áthágjátok ezt vagy azt a szabályt, hiszen fékező, bürokratikus megkötöttségekről volt szó. De ma már kibontakozik a lehetősége annak, hogy intézményesen távolítsuk el az útból a bürokratikus intézményi rendszer emelte gátakat, s a teljesítmény, az eredmény alapján ítéljünk. Ezek az új normák egyértelművé, igazságosabbá teszik a vezetők megítélését is: senki nem hivatkozhat arra, hogy ő a saját kis közössége érdekében és annak egyetértésével vétkezett. A bűn akkor is bűn, ha a közösség érdekére hivatkozva követték el. A párttagokra kötelező emberi, etikai normák ezekben az esetekben is szigorúbbak voltak és maradnak: ami nem ütközik törvénybe, beleütközhet a párttagokra kötelező erkölcsi normákba, s így elmarasztalást kaphat valaki olyan cselekedetért, amelyért - büntetőjogi mércével mérve - a hajszála sem görbül meg. Erre számos példát említhetnék. A pártfegyelmi munka azonban, s így a KEB tevékenysége sem kapott megfelelő nyilvánosságot az elmúlt időkben. Ezért sem alakulhatott ki reális kép a közvéleményben arról, hogy mit tett a párt a maga sorai morális tisztaságának megőrzéséért. (folyt.)
1989. március 23., csütörtök 16:45
|
Vissza »
|
|
Az emberi értékeket 3.
|
- A hatalommal mindig együtt jár a kísértés, bizonyos előnyök, lehetőségek, kiváltságok kihasználására. Az effajta manipulációk többnyire rejtve maradnak a közvélemény előtt, de most a nyilvánosság erősödésével ezek is közbeszéd tárgyai. A vezetőnek csak azért, mert magas a beosztása, nem jár több, ezért nem illeti meg semmiféle privilégium. De mindíg több a lehetősége, kivált, ha szándékosan előnyös helyzetet teremt magának, kihasználva azt, hogy "közel van a tűzhöz". Mit lehet ez ellen tenni? Kétségkívül sokat segít az ellenőrzés. De ez önmagában nem elégséges. Sőt állítom, hogy ennél fontosabbak az emberi jellem garanciái, az erkölcsi kvalitások. Megvizsgáltuk az elmúlt tíz év pártfegyelem-sértéseit, és úgy találtuk, hogy a vétségeket legfőként jellembeli hibák, emberi gyengeségek miatt követték el. És itt nemcsak az elkövetők emnberi hibáiról van szó, hanem azokról is, akik elnézték a hibákat, a vétségeket, akik tudtak ezekről, de nem szóltak, akik ahelyett, hogy megelőzték volna a súlyosabb bajokat, hagyták társukat mind lejjebb csúszni a lejtőn. S itt mondjuk meg őszintén: a főnök környezete olykor nemcsak az egzisztenciális függés miatt elnéző, hanem azért is, mert esetenként részese a vezetők által nem mindíg tiszta eszközökkel kiharcolt előnyöknek. Jó lett volna, ha korában napvilágra kerülnek ezek az ügyek. A nyilvánosságot ebben a vonatkozásban is természetesnek, hasznosnak kell tekinteni, hisz annak nemcsak leleplező, feltáró szerepe van, hanem segít a megelőzésben. - Vannak akik most rágalmazással igyekeznek lejáratni a vezetőket. - Ilyen szándék, rosszindulat sajnos mindíg akad. A rágalmazás, az intrika olyan pusztító erő, ami ellen nagyon nehéz védekezni. Az egyik megyei titkár nevében például megjelentettek egy sajtóhirdetést, mely szerint a hétvégi házát és telkét árulja, holott egyik sincs neki. Egy másik vidéki pártvezetőről azt terjesztik, hogy csodálatos a nyaralója és japán márkájú kocsin jár. A "csodálatos" nyaraló egy szerény tíz évvel korábban készült faház, ami pedig a japán autót illeti, kocsija egyáltalán nincs. Szó sincs arról, mintha az ilyen és ehhez hasonló ügyek kapcsán a nyilvánosság további erősítését kifogásolnánk. Ellenkezőleg, legyen még általánosabb a nyilvánosság és ne legyünk elnézőek a hibákkal, de a visszaélésekkel, a rágalmazással, az intrikával szemben se. Kívánatos, hogy legyen tétje a nyilvánosságnak is: az igazság és felelősség. (folyt.)
1989. március 23., csütörtök 16:48
|
Vissza »
|
|
Az emberi értékeket 4.
|
alc. Nemcsak politikai, morális kérdés is - Ha a párt morális helyzetét jellemezzük, úgy vélem, feltétlenül szólni kell arról is, hogy miként éli meg a párttagság a mai gyökeres változásokat, hiszen a múlttal, a jelennel való nyílt szembenézés, az oly sokat emlegetett megújulás nem egyszerűen politikai, hanem etikai problémát is jelent. A szükséges változtatás, fordulat elkerülhetetlen, objektív szükségszerűség. Ezen a felismerésen, elhatározáson az MSZMP már túl van, ez visszafordíthatatlan álláspont, a hogyan és miben, még most formálódik. - A párttagság zöme ma már érti, elfogadja, hogy szükség van a változásokra, a fordulatra. Ám ahhoz, hogy felismerje, kialakítsa az új tennivalókat, meggyőződéssel képviselje és hajtsa végre azokat, ezzel nem úgy vagyunk mint a divattal: levetjük a régi ruhát, és felvesszük helyette az újat. Miközben az úton nem ácsoroghatunk, mert tovább kell lépni, válaszolni kell egy sor kérdésre miben és miért hibáztunk, miért fordult visszájára oly sok jószándék és akarat, mi az, amit meg kell tagadni, és mi az, amit meg kell őriznünk a múltból, vajon most mindenben a helyes utat választjuk-e? Milyen legyen azt MSZMP, mit kérhet a párt a tagjaitól, és mit várnak tagjai a párttól? Milyen társadalmat, milyen szocializmust akarunk? Íme egy sor, és még számos fontos kérdés, amelyek megválaszolása közben a kommunistának szembe kell néznie tegnapi és mai önmagával. Lehetséges-e ez a feszültségek, konfliktusok, felelősség nélkül? Csak a tagadással nem oldhatók meg a súlyosbodó gondok. Ha valamit elvetünk, kell helyette más. Jobb annál, ami volt, amit meghaladtunk, de mindenképpen kell eligazodás, kapaszkodó, olyan valami, ami értéket és biztonságot jelenthet. Szolidarításra, türelemre, segítségre van szükség, mert a párt nem mondhat le könnyen egyetlen olyan tagjáról sem, akire szüksége van. Úgy vélem, jobban bízhatunk azokban, jobban számíthatunk azokra, akik katarzisként élik át a változásokat, mint azoknak, akik egyik napról a másikra képesek "megújulni". alc. Nincs okunk a kishitűségre - Úgy vélem, hogy az imént említett követelmények már önmagukban is szükségessé teszik a párton belüli demokrácia erősítését, amely íly módon nem egyszerűen politikai, hanem morális tartalmat is kap. (folyt.)
1989. március 23., csütörtök 17:04
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|