|
|
 |
|
 |
Megvan a pénz, lesznek engedélyek is - A Petőfi Bizottság közleménye (1. rész) (OS)
|
1989. március 19., vasárnap - Nincs veszélyben a szibériai
Petőfi expedíció.
Az elmúlt napokban több országos sajtóorgánumban egyoldalú,
illetve megtévesztőnek tűnő információk jelentek meg a szibériai
vélt Petőfi sír feltárásával kapcsolatban. Ezekkel összefüggésben az
alábbi tényekről tájékoztatta az Országos Sajtószolgálatot Pécsi
István, a Petőfi Bizottság szóvivője:
Január első napjaiban alakult meg Budapesten az a testület,
amelynek tiszteletbeli elnöke Pozsgay Imre államminiszter, a
Politikai Bizottság tagja. A szakemberekből toborzódott csoport arra
vállalkozott, hogy összehangolja, irányítja a hazai vizsgálódásokat,
s előkészíti, szervezi a költő vélt szibériai sírjának kihantolását.
Erre a célra Morvai Ferenc nagyrédei feltaláló 7 millió forintot
ajánlott fel, amelynek sorsáról az a testület dönt, amelyben ő is
csak egy szavazati joggal rendelkezik.
A legutóbbi összejövetelen megállapodtak a részletes
menetrendben. Eszerint április első napjaiban a Szovjetunióba indul
- Zahemszky László egri főiskolai adjunktus vezetésével - az a
háromszemélyes kollektíva, amely elvégzi majd az előzetes levéltári
búvárkodásokat, és megkeresi A. V. Tivanyenko kandidátust az
összoroszországi műemléki szervezet burját tagozatának helyettes
vezetőjét, akinek alapvető érdeme a téma felvetése, illetve a
részletkérdések precíz elemzése. Nélküle - 3 és fél évvel ezelőtt -
a Heves Megyei Népújság aligha tehette volna közzé a nagy
visszhangot kiváltó hírt. Együtt keresik majd meg - többek között -
azt az irkutszki vegyészprofesszornőt, aki levélben jelezte, hogy
valószínűleg dédunokája a poétának.
Ezen a találkozón részt vett Balajthy András segédoperatőr,
szabadúszó filmes, aki túlzott anyagi követeléssel jelentkezett,
amellyel nem Morvai Ferenc, hanem a bizottság nem értett egyet,
jelezve, hogy céltalan lenne milliókat fordítani arra a célra, amely
sokkalta olcsóbban, ésszerűbben is finanszírozható. Ráadásul
bizonyos összeggel nem tudott elszámolni a menedzsernek, így meg
kellett válnunk tőle. Hozzáfűzve azt, hogy segítőkész javaslataira
bármikor számítunk, hiszen ezt az akciót egyikőnk sem tekinti
bérszerzési alkalomnak, érdemgyarapító önmutogatásnak, ugyanis
valamennyien mindenféle ellenszolgáltatás nélkül tevékenykedünk.
Erre utal az is, hogy a Kecskeméti Városi Televízió mindössze 250
ezer forintért oldalná meg az exhumálás dokumentálását. Egyikőnk
számára sincs fontosabb annál, hogy tisztázódjék az izgalmas kérdés:
valóban híres poétánk nyugszik-e a barguzini temetőben.
(folyt. köv.)
1989. március 19., vasárnap 12:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|