|
|
|
|
Jasszer Arafat látogatása (2.rész) - Találkozó Grósz Károllyal
|
A délelőtti órákban Grósz Károly megbeszéléseket folytatott Jasszer Arafattal a Központi Bizottság székházában. A tárgyalásokon részt vett Szulejman an-Nadzsab, Mamduk Nofal, valamint Abdellatif Abu Hedzseli Magyar részről Kótai Géza foglalt helyet a tárgyalóasztal mellett. A csaknem két órán át tartó szívélyes légkörű beszélgetésen Grósz Károly hazánk barátjaként, a nemzetközi élet kiemelkedő személyiségeként üdvözölte a magas rangú palasztín vezetőt. A vendéglátó hangoztatta: a magyar tárgyalófél célja, hogy a mostani látogatás alkalmával is demonstrálja hazánk egyértelmű, elvi viszonyát a palesztín nép törekvéseivel kapcsolatban. Leszögezte: Magyarország azon munkálkodik, hogy lehetőségeihez mérten elősegítse a közel-keleti konfliktus rendezését. Jasszer Arafat látogatása egyben megerősíti: a magyar belpolitikai élet új fejleményei ellenére hazánk változatlanul szolidáris a palesztín nép harcával. Jasszer Arafat tájékoztatta Grósz Károlyt a palesztín nép felszabadító harcának fejleményeiről, a megszállt területeken folyó polgári engedetlenségi mozgalom céljairól. Ismertette a Palesztín Nemzeti Tanács XIX. algíri ülésének határozatait, amelyek utat nyitnak a kölcsönös engedményeken nyugvó békés rendezés felé. Jasszer Arafat magyar vendéglátói előtt hangoztatta: a világ realitásaival a PFSZ-nek is számolnia kell. Ma a küzdelem elsősorban nem katonai eszközökkel folyik; a harc sokkal inkább áttevődik a kultura és az oktatás területére. Ezzel kapcsolatban említette, hogy a libanoni háborús körülmények ellenére folytatódik a palesztín fiatalok egyetemi oktatása, s nem szünetel az oktatás a palesztín menekülttáborokban sem. Ugyancsak a realitások közé tartozik, hogy a világ az enyhülés szakaszába lépett. Ez azt diktálja, hogy a konfliktusokat politikai, ne pedig katonai eszközökkel oldják meg. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy fegyverek alkalmazása nélkül immár 16 hónapja folyik a megszállt területeken a polgári engedetlenségi mozgalom. A világ közvéleménye kedvezően fogadta e harcot; a szocialista és az el nem kötelezett országok mellett megkezdődött a PFSZ párbeszéde az Egyesült Államokkal, illetve nyugat-európa országaival, s kapcsolatot létesítettek haladó izraeli erőkkel is. A megbeszélésen mindkét fél nagyra értékelte a szovjet külpolitika erőfeszítéseit a közel-keleti helyzet rendezése érdekében. E diplomáciai erőfeszítések hozzájárultak azoknak a kedvező lehetőségeknek a felerősítéséhez, amelyek a Palesztínai Felszabadítási Szervezet stratégiájának változásai nyomán kínálkoztak. (folyt.köv.)
1989. március 16., csütörtök 15:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|