|
|
 |
|
 |
A világkiállításról tanácskozott a Magyar Környezetvédelmi Egyesület
|
1989. március 13., hétfő - A Budapest-Bécs világkiállítás előkészületeiről tanácskozott a Magyar Környezetvédelmi Egyesület budapesti csoportja hétfőn a SOTE Nagyvárad téri épületében. Marjai József és Somogyi László a világkiállítást előkészítő tárcaközi bizottság nevében a célokról és az aktuális tennivalókról tájékoztatta az ülés résztvevőit. Marjai József kiemelte, hogy a rendezvény nemcsak cél, hanem eszköz is, nemzeti és üzleti vállalkozás, egy olyan lehetőség, amelyet érdemes lenne kihasználni, mert segíthetné az ország felzárkózását Európához. A nemzetközi szervezet küldöttsége áprilisban felkeresi Bécset és Budapestet, majd május végén döntenek a világkiállítás helyszínéről. A hazai döntéselőkészítésről szólva kifejtette: az Országgyűlés hamarosan foglalkozik az előkészületekkel, majd a kormány április 6-ig alakítja ki végleges álláspontját, az Országgyűlésen elhangzó véleményeket is figyelembe véve. Ekkorra már fel kell mérni, hogy az ország képes-e infrastruktúrájának a korszerűsítésével megfelelő helyszínt adni egy ilyen nagyszabású rendezvénynek. A kormány ezt a koncepcióját a parlament elé viszi. A következő hetekben még nagy munka vár a különféle elemzéseket készítő tárcákra. Egy biztos - hangsúlyozta -, hogy a hitelek felvétele csak rendkívül korlátozott szerepet játszhat a finanszírozásban, adósságállományunk nem engedi meg, hogy a világkiállításra, vagy más nagyobb fejlesztésre újabb kölcsönöket vegyünk fel.
Somogyi László a várható helyszínekről szólva három területet
említett meg, így északról dél felé haladva elsőként Aquincum, Óbuda
térségét, ahol - mint mondotta - a Duna megfelelő akciótérként
szerepelhetne. Másodikként a csak néhány hete a ,,mezőnybe,, kerülő
Déli Összekötő Vasúti híd környékét jelölte meg. Sokan támogatják
ezt a friss javaslatot - mondotta -, hiszen itt a Duna fontos
szerephez jutna, s a valamennyi irányból érkező forgalomnak is
centruma e térség. Az ipari környezet rendbetétele viszont itt nagy
feladat. Harmadik helyszínként a Gazdagrét környezetéről szólt,
megemlítve, hogy az itt található keserűvíz-forrás lelőhelyére egyes
vélemények szerint az építkezés hátrányosan hatna, s a területen
nincs megfelelő növényzet sem, valamint nagy költséget igényelne a
tömegközlekedés kiépítése. Hamarosan kétmenetes tervpályázatot írnak
ki. Először rendezési javaslatokat kérnek a három térségre, majd az
ezt követő döntés után már végleges építészeti pályázatot hirdetnek
meg. (MTI)
1989. március 13., hétfő 19:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|