|
|
|
|
Többpártrendszer - KZ (1. rész)
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. március 10. péntek. (MTI-tud) - A többpártrendszernek a magyar fegyveres erőkre gyakorolt hatásait elemzi egy olvasói levélre válaszolva pénteken a Krasznaja Zvezda.
A szovjet hadsereg lapja példaként idézi, hogy több szocialista országban - így az NDK-ban és Lengyelországban is - már jóideje több párt létezik, de a fegyveres erők tekintetében elismert a NSZEP, illetve a LEMP vezető szerepe. A Krasznaja Zvezda hangsúlyozza, hogy Magyarországon egyelőre csak egy párt működik: az MSZMP februári ülésén született döntés a politikai pluralizmus kibontakoztatásáról. E KB-ülésen ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az MSZMP meghatározó szerepet kíván játszani a magyar társadalomban, s ezt politikai eszközökkel, mindenekelőtt programjával és meggyőzéssel valósítja meg. Nyilvánvaló, hogy a magyar néphadsereg sem vonhatja ki magát az országban végbemenő folyamatokból - emeli ki a Krasznaja Zvezda tudósítója, s beszámol arról, hogy az olvasói levél kapcsán tájékozódott a moszkvai magyar katonai attasénál, Varga László vezérőrnagynál, aki Fejti György KB-titkárnak az egyik pártaktíván elhangzott beszédével ismertette meg az újságírót. A kibontakozó összképet felvázolva a szovjet hadsereg lapja kitér arra, hogy a párttörvény csak augusztusban kerül a parlament elé, de a magyar fegyveres erőkben már kibontakozott a vita arról: lehetnek-e más párt tagjai a tisztek, akiknek túlnyomó többsége az MSZMP tagja. Vannak olyan hangok is, hogy a hadsereget ,,politikamentessé,, kell tenni, s a szolgálatukat teljesítőknek kívül kell maradniuk a pártokon. Fejti szavait idézve a lap hangsúlyozza, hogy Magyarországon szó sincs és nem is lesz a hadsereg ,,depolitizálásáról,, , ugyanis az MSZMP vezető szerepe nélkül az nem tudja teljesíteni összes funkcióját, nem lehet stabilizációs tényező az országban, nem biztosíthatja a honvédelmi feladatok megoldását, szövetségesi kötelezettségeinek teljesítését a Varsói Szerződés keretein belül. Nem reális az az egyesek által hangoztatott vélemény sem, hogy a különböző pártoknak ,,egyenlő esélyeket,, kellene biztosítani a hadseregben, lehetővé téve alapszervezetek létrejöttét, tagtoborzást a hivatásos állomány között. (folyt.)
1989. március 10., péntek 12:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|