|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (36. rész) Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun, 4. vk.) az SZMT vezető titkára -------------
|
miután idézte a megfelelő megállapítást az 1949-es alkotmányból - kijelentette: nem voltunk és ma sem vagyunk még szocialista állam. A hatalmat a vezetés szűk csoportja éppen az alkotmány elfogadása után sajátította ki. Koncepciós perek, törvénysértő ítéletek sorozata bizonyítja az alkotmány megsértését. S a legutóbbi időszakig érvényben volt: ha az Országgyűlés nem ülésezik, jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolja. Így történhetett folyamatosan, hogy az úgynevezett kényes, esetenként titkos ügyeket törvényerejű rendeletbe lehetett foglalni az Országgyűlés nélkül. Kőrös Gáspár egyetértett azzal, hogy az alkotmány bevezetője vállalja a magyar állam ezeréves történelmét. Szükségesnek ítélte ennek részletes rögzítését, mivel az a nemzet, amely nem vállalja múltját, nem tudja megfogalmazni a jövőjét sem. A továbbiakban a hatalmi ágak elválasztását helyeselve kifejtette: az alkotmányban olyan szabályozás kell, amely biztosítja a törvényességet, s megakadályozza a hatalom kisajátítását. Ez a magyar társadalom alapvető érdeke. A képviselő az egykamarás parlament mellett foglalt állást annak érdekében, hogy a legfontosabb népképviseleti szerv megőrizze döntésképességét. Az országgyűlési képviselők egyéni választókerületben történő megválasztását támogatta, hozzáfűzve: azoknak a képviselőknek, akik ezt vállalják, már a jelenlegi ciklusban lehetővé kellene tenni, hogy munkájukat függetlenítve végezzék. A köztársasági elnöki intézménnyel egyetértve ,,közepesen erős,, elnöki hatalom megteremtését támogatta. A tanácsi szervek munkájáról szólva kiemelte: mivel önkormányzati szerepük erősítése elengedhetetlen, nem indokolt, hogy megyei szinten tanácstestületek működjenek, és a pénz újraelosztásával foglalkozzanak. Véleménye szerint helyesebb lenne, ha a megyékben csak hivatali jellegű tanácsi szervezet működne, amely hatósági feladatokkal és törvényességi felügyelettel foglalkozna. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 19:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|