|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (27. rész)
|
Határozottan el kell különíteni továbbá egymástól három - egyébként összefüggő - elemet, amely a politikai közvéleményben gyakran összekeveredik. Ez a népszuverenitás, a hatalommegosztás és az államhatalmi ágak elválasztása. A népszuverenitás egy és oszthatatlan. Érvényesülésének két fő eszköze a demokratikus képviseleti rendszer és a népszavazás. A hatalommegosztás a politikai rendszer egészében jelenik meg, lényegében a hatalom pluralitását, sokféleségét jelenti. Ilyen értelemben a hatalommegosztás a pártok közötti viszonyt fejezi ki. Az államhatalmi ágak elválasztása pedig a tételesen felsorolt hat ág szigorú elválasztását jelenti. Mindezekhez az elvekhez szorosan kapcsolódik a kizárólagos hatalomra való törekvés tilalma. A bizottság foglalkozott az alkotmányban szabályozott nemzeti szimbólumokkal is. A címer ügyében azt ajánlotta, hogy a társadalmi vitára bocsátott tervezet alternatív megoldást tartalmazzon, a Szent korona és a Kossuth-címer egyaránt szerepeljen a javaslatban. Az állampolgárságra vonatkozó legfontosabb rendelkezések között szólni kell arról - szögezte le Gajdócsi István -, hogy a külföldön élő magyarságért a Magyar Népköztársaság felelősséget vállal, mégpedig elvszerűen és a kölcsönösség hangsúlyozásával. Megfontolandónak ítélte a bizottság elnöke, hogy az alkotmány szabályozza a képviselet tartalmát is. Mind az országgyűlési, mind a helyhatósági képviselők esetében ki kell mondani, hogy megválasztásuk után a képviselők lelkiismeretük és politikai meggyőződésük alapján vesznek részt a képviseleti testületek munkájában. Ez lényegében a szabad mandátum elvét jelenti, s ebben az esetben felesleges a visszahívás joga. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 17:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|