|
|
 |
|
 |
AIDS - Izvesztyija
|
Moszkva, 1989. március 7. kedd (MTI-TUD) - A szovjetunióbeli AIDS-fertőzések gyors ütemű növekedéséről számolt be az Izvesztyija: amíg tavaly összesen 81 fertőzött személyt derítettek fel, addig már az idén február 1-ig újabb 44-et. A Szovjetunióban a fertőzöttek száma meghaladja a 140-et, míg magában a betegségben eddig hárman haltak meg, további egy személyt pedig kórházban kezelnek. A szovjet egészségügy előrejelzése szerint jövőre az országban az AIDS-fertőzöttek száma megközelíti az 1400-at.
Az utóbbi időben a szovjet központi napilapok - például a
Pravda, a Szovjetszkaja Rosszija - mind nagyobb figyelmet szentelnek
a problémának, s ezen belül is a fertőzés elleni védekezés
hiányosságainak. Az Izvesztyija a korábbiaknál is kritikusabb
hangvételű írásából kiderül: a Szovjetunióban gyakorlatilag az AIDS
elleni küzdelem minden területén jelentős lemaradás tapasztalható,
kezdve a diagnosztikai kutatásoktól egészen a megelőző propagandáig.
Az Izvesztyija nem rejti véka alá azt a véleményét, hogy a kutatások
nem anyagi okok miatt tartanak ott, ahol tartanak, hogy az
egészségügyi személyzet alulképzettsége miatt ma is fennáll a
veszélye az elisztaihoz hasonló esetek megismétlődésének...
Tetézi a gondokat például az is, hogy nem csupán az egyszer
használatos fecskendőkből van égető hiány, hanem a többször
felhasználhatókból is csak a fele áll rendelkezésre a szükségesnek.
Gyenge lábakon áll az AIDS elleni megelőző propaganda, a lapok
keveset foglalkoznak a kérdéssel, még mindig jellemző az a
szemlélet, amely szerint a XX. század pestise elkerüli a
Szovjetuniót...
A lap szerint a súlyos probléma olyan jogi vetüleivel is
foglalkozni kell, mint a betegek védelme, a hanyag egészségügyi
személyzet felelősségre vonása, a rizikófaktorba tartozó személyek
szűrésének megoldása. Szükségessé vált a pánik, az AIDS-fóbia
megelőzése is, mert már a Szovjetunióban is előfordultak az amerikai
szintű pánikhangulatot előrejelző esetek. +++
1989. március 7., kedd 21:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|