|
|
|
|
Az MSZMP KB ülése - Szűrös Mátyás beszéde (20. rész)
|
Grósz Károly elvtárs és a CSKP Központi Bizottságának kezdeményezésére február 15-én Csehszlovákiába látogatott. Beható véleménycserét folytatott Milos Jakes elvtárssal, a CSKP főtitkárával. A megbeszélések jelentőségét aláhúzza, hogy miközben Csehszlovákia több szempontból legfontosabb partnereink közé tartozik, a szocializmus fejlődésének egyes kérdéseiről vallott eltérő nézeteink, a csehszlovák fél részéről tapasztalható bizonyos ideológiai-politikai fenntartások hosszabb ideje nehezítik az együttműködésben rejlő lehetőségek teljesebb kihasználását. A bős-nagymarosi vízlépcső építésével kapcsolatosan Grósz elvtárs szorgalmazta a környezetvédelmi intézkedéseket szabályozó új kormányközi megállapodás aláírását. A főtitkárok kitértek az egymás országaiban élő nemzetiségiekkel kapcsolatos elvi-politikai kérdéskörre. Jakes elvtárs kijelentette, hogy Csehszlovákia nem érdekelt az ott élő magyar nemzetiség létszámának csökennésében, szándéka, hogy minden eszközzel segítse kulturális életének fejlesztését. Az évek óta minden területen kiegyensúlyozottan, jelentősebb problémáktól mentesen fejlődő magyar-jugoszláv kapcsolatok jelentős állomása volt Grósz Károly elvtárs és Sztipe Suvar elvtárs, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB elnökségének elnöke közötti, február 27-i munkatalálkozó. A megbeszéléseken ismét megerősítést nyert, hogy a két párt és a két ország kölcsönösen és hosszú távon érdekelt egymás stabilitásában, a reformfolyamatok sikerében, a jószomszédi viszony további elmélyítésében. Kapcsolatainknak továbbra is gazdagító és stabilizáló tényezője a nemzetiségi kérdés azonos elvi alapokon történő megközelítése, az e téren folyó együttműködésünk. A legfelső szintű megbeszéléseken magyar kezdeményezésre két - nemzetközi jelentőségű - megállapodás született. Jugoszláv részről készek megismertetni velünk az 1956-os eseményekre vonatkozó dokumentumaikat. Továbbá egyetértenek azzal, hogy dolgozzunk ki közös nemzetiségi deklarációt, amelyet Grósz Károly elvtárs legközelebbi hivatalos látogatása során lehetne aláírni, illetve a legközelebbi legfelső szintű találkozón. Németh Miklós elvtárs február 13-án határmenti munkatalálkozón megbeszéléseket folytatott Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellárral. Osztrák részről nemcsak a kétoldalú kapcsolatok bővítésére készek, de elképzelhetőnek tartják bizonyos ,,közvetítői szerep,, vállalását is más országok vagy országcsoportok felé. Az 1995-ös Budapest-Bécs világkiállítás előkészületeit illetően megállapodás született arról, hogy közös erőfeszítéseket kell tenni a rendezvény pénzügyi feltételeinek biztosítása érdekében. (folyt.)
1989. március 7., kedd 19:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|