|
|
|
|
Embargó feloldásig Németh Miklós - pohárköszöntő (4.rész)
|
A Szovjetunióval szövetségben készen állunk arra, hogy önálló külpolitikai irányvonal érvényesítésével közreműködjünk abban: a helsinki folyamat ereje ne csökkenjen, a közös európai ház biztos alapokon épüljön fel; a leszerelés folytatódjon a nukleáris, a vegyi és a hagyományos fegyverekre egyaránt kiterjedve. Figyelmünket nagyrészt a világméretű problémák megoldása köti le, de természetesnek tartjuk azt is, hogy az új világban minden nép keresi a saját helyét, őrzi értékeit és küzd fennmaradásáért. Ebből a szempontból is örvendetesnek tartjuk, hogy a Szovjetunióban élő magyar nemzetiség helyzetében is kedvező irányú változások kezdődtek. Bővülnek a kulturális, az oktatási és a tájékoztatási lehetőségek. A kollektív érdekképviselet, a határmenti együttműködés erősödik. Ez olyan demonstratív értékű lépés, amely az őszinte barátságot mutatja. Olyan kimozdulás ez, amely, ha tartós tendencia lesz, akkor a népeink közötti barátságot tápláló új erőforrásokat mozgósíthat. - Nem tudjuk, hogy milyen világban fogunk élni az ezredforduló után, de azt tudjuk, hogy milyenben szeretnénk. Ember által lakható világot képzelünk el. Olyant, ahol a természeti környezet már nem pusztul tovább, az ember környezetbarát módon gondolkodik és viselkedik. Ragyogó szellemét és alkotó energiáit nem az emberpusztító fegyverkezésre pazarolja, hanem az ember felemelkedésének szenteli. Szeretnénk, ha a világot nem egymásra acsarkodó ideológiák és egymással szembenálló katonai tömbök jellemeznék, hanem olyan együttműködés, amely az emberiség egyetemes érdekeit szolgálja, és ezen az alapon keresi az egyes népek, nemzetek boldogulását. Ilyen világ még néhány évvel ezelőtt is utópiának számított. Abban, hogy ma már megvalósíthatónak tűnik, óriási szerepe van a Szovjetunióban végbemenő változásoknak, a szovjet külpolitikai stratégia megújításának. Ennek vonalán valóban történelmi esély nyílik az emberiség előtt, hogy a világ globális problémáit megoldja, a csapatok külföldi állomásoztatását feleslegessé tegye. Erre már az esélyt megteremteni is történelmi tett volt, valóra váltása pedig ténylegesen az emberiség sorsfordulását eredményező vállalkozás lehet. (folyt.)
1989. március 3., péntek 10:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|