|
|
 |
|
 |
Tanácselnöki értekezlet a Belügyminisztériumban (1. rész)
|
1989. március 3., péntek - A megyei tanácsok vezetői támogatják az 1995-re tervezett Budapest-Bécs Világkiállítás megrendezését. Egyetértenek azzal, hogy a rangos nemzetközi esemény olyan jelentős nemzeti vállalkozás lenne, amely nagymértékben elősegíthetné Magyarország bekapcsolódását Európa vérkeringésébe. Hazánk nemzetközi tekintélyének növekedése mellett a rendezvény nagy gyakorlati hasznot is hozna a magyar gazdaság számára. Ide sorolható egyebek között az alacsony színvonalú hazai infrastruktúra felzárkóztatása, az idegenforgalom további lendületes fejlődése; a legfontosabb azonban minden bizonnyal a külföldi működőtőke megélénkülő érdeklődése lehetne. Mindenekelőtt ezt hangsúlyozták azon a tanácskozáson, amelyet a megyei és a megyei jogú városi tanácselnökök részvételével tartottak pénteken a Belügyminisztériumban. Az eszmecserén részt vett a tárca vezetője, Horváth István.
A világkiállítás terveit áttekintve a tanácskozás résztvevői
aggodalmuknak is hangot adtak. Elsősorban azt nehezményezték, hogy a
közvélemény a mai napig sem kapott kimerítő tájékoztatást az
elképzelésekről, a nemzetközi rendezvény várható költségeiről,
illetve azok megtérüléséről. Így nem csoda - mondotta több
tanácselnök -, hogy vannak, akik úgy érzik: a bős-nagymarosi
vízlépcső ügyéhez hasonlóan, az állampolgárok ,,feje felett,,
születik a döntés. Az értekezlet résztvevői ezért sürgették, hogy a
lakosság mielőbb kapjon pontos, részletes információt a tervekről.
Felhívták a figyelmet arra a veszélyre is, hogy a
világkiállítással kapcsolatos fejlesztések ,,megállnak,, a Duna
vonalánál, s a keleti országrész kimarad annak hasznából. Ezért
szükségesnek tartották olyan programok kidolgozását, amelyek
valamilyen módon a közvetlenül nem érintett megyéket is bekapcsolják
a rendezvénysorozat eseményeibe. Elhangzott az is, hogy az ország
nyugati fele sincs éppen irígylésreméltó helyzetben, hiszen olyan
élénk turistaforgalmat kell kezelniük, amelyre nem áll
rendelkezésükre megfelelő infrastruktúra. Ez a fogalom egyébként a
tanácskozás egyik kulcsszava volt; az úthálózat, a távközlés
leromlott állapotából fakadó problémákra elgondolkodtató példák
sorát hozta fel minden tanácselnök. (folyt. köv.)
1989. március 3., péntek 16:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|