|
|
 |
|
 |
Az Új Márciusi Front és a KISZ megbeszélése (1. rész)
|
1989. március 2., csütörtök - Meg kell találni az átmenetnek azt a formáját, amely a monolitikus egypártrendszerű berendezkedésből nagy nemzeti trauma nélkül vezet át a többpártrendszerű parlamentáris demokráciába. Egyebek között erre a megállapodásra jutottak az Új Márciusi Front és a KISZ képviselői azon a tanácskozáson, amelyet csütörtökön tartottak a KISZ KB székházában. A találkozón az ÚMF-nek azokat a javaslatait vitatták meg, amelyeket a közelmúltban tett a képviseleti demokráciára való átmenet megkönnyítésére, a nemzeti bizottság létrehozására. Az Új Márciusi Frontnak ez volt az utolsó megbeszélése ebben a témában.
Gyurcsány Ferenc, a KISZ KB titkára a tanácskozás lényegét
összefoglalva az MTI munkatársának elmondta: a parlament
legitimitását nem megkérdőjelezve, sőt, törvényhozó szerepét
kiteljesítve szükségét látják, hogy a társadalom különböző erői
intézményes formában, szervezetten befolyásolhassák a törvényhozást.
Csak így érhető el, hogy az új alkotmányozási folyamat az 1990 utáni
társadalmi működési mód megfelelő alapja legyen.
A KISZ és az ÚMF megállapodott abban is, hogy folyamatosan
együttműködnek e célok megvalósításában. Hogy ez nem verbális
gesztus, kitűnt abból is, hogy mindkét fél mihamarabb szeretné
konkretizálni, kézzelfoghatóvá tenni együttműködésük tartalmát.
Vitányi Iván, az ÚMF ügyvezető titkára az eddigi beszélgetések
tapasztalatairól tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint mondotta:
javaslatukról tárgyalatak sorrendben a Független Kisgazdapárttal, a
Magyarországi Szociáldemokrata Párttal, a Szabad Demokraták
Szövetségével, a Magyar Néppárttal, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti
Társasággal, a Szabad Kezdeményezések Hálózatával és ezen keresztül
a FIDESZ-szel, a Független Jogász Fórummal, továbbá a TDDSZ-szel, a
Duna Körrel, a Duna Alapítvánnyal, az MSZMP-vel és a sorban
utolsóként a KISZ-szel. A Münnich Ferenc Társasággal nem kívántak
megbeszélést folytatni, a Magyar Demokrata Fórum pedig
nyilatkozatban közölte, hogy nem az ÚMF javaslatát, hanem az
alkotmányozó nemzetgyűlés létrehozását tartja időszerűnek, így az
MDF-el közvetlen tárgyalás nem jött létre.
A párbeszéd során egyöntetű véleményként fogalmazódott meg:
szükséges olyan érdekegyeztető testület létrehozása, amely több,
mint pusztán konzultatív testület. Ennek módot kell adni a
vélemények egyeztetésére és képviseletére a közvélemény és a hatalom
előtt. (folyt.köv.)
1989. március 2., csütörtök 21:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|