|
|
|
|
Sajtótájékoztató a kecskeméti tavaszi napokról (1. rész)
|
1989. március 1., szerda - A kecskeméti tavaszi napok programjairól, céljáról és költségvetéséről tartottak szerdán sajtótájékoztatót Bács-Kiskun megyeszékhelyén a fesztivál rendezői és szervezői. Elmondták, hogy a város négy évvel ezelőtt csatlakozott a Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz. Akkor, nem titkoltan azzal a reménnyel, hogy a kulturális rendezvények hatásaként nagymértékben fellendül a devizát hozó idegenforgalom. Ami a külföldi turizmust, illetve a szállodai kihasználtságot illeti, bizonyos mértékű csalódás érte a várost, a magas szintű kultúrát közvetitő rendezvényről azonban semmiképpen nem kíván lemondani. Hiszen a fesztivál olyan alkalom, amikor a megyeszékhely százezernyi lakosa és az ország minden részéből érkező több tízezernyi ember nemzetközi mérce szerint is nívós műsorok részese lehet. Ezért áldozott az Idegenforgalmi Propaganda Vállalat 500 ezer forintos anyagi támogatása mellett 400-400 ezer forintot a Bács-Kiskun megyei, valamint a városi tanács is saját alapjaiból. Számos intézmény és vállalat is mecénása lett a tavaszi napoknak. Az összefogásnak köszönhető, hogy a kecskeméti koncertek, előadások jegyárai az idén sem emelkedtek, sőt több program díjmentesen is megtekinthető.
A kecskeméti tavaszi napok március 16-tól 26-ig tartó időszakában a fő hangsúlyt ezúttal a zenei rendezvények kapják. Kodály Zoltán szülővárosában a fesztivál idején minden napra jut zenei program, hangverseny, könnyűzenei koncert, népzene-, illetve operaest. Bemutatják a Kecskeméten élő Hajdú Sándor Hóember című rock meseoperáját. Nagy érdeklődésre számíthatnak a portlandi /USA/ ifjúsági filharmónikusok, valamint a kölni filharmónikus kórus hangversenyei. Bemutatkoznak az MTA soros alapítvány kedvezményezettjei is, nem csupán koncerttel, hanem a ,,Látható hangok és hallható fények,, címmel a Kodály iskolában rendezendő kiállítással is. (folyt.köv.)
1989. március 1., szerda 18:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|