|
|
|
|
Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. február 28., kedd - Az Országgyűlés ipari bizottsága keddi ülésén, a Parlamentben szükségesnek ítélte a sztrájk törvényi szabályozását, az átalakulási törvény megalkotását, nem foglalt viszont állást a Budapest-Bécs Világkiállításról elhangzott tájékoztatót illetően.
Az ipari bizottság a sztrájkról szóló törvénytervezet ,,B,, változatát támogatta, amely lehetővé tenné, hogy ne csak a szakszervezetek, hanem a dolgozó kollektívák is kezdeményezhessenek sztrájkot, s biztosítaná a szolidaritási sztrájk jogát. A testület egyetértett a szolidaritási sztrájk esetére olyan biztosítási rendszer kiépítésével, amely fedezné a munkáltatók veszteségét, ha dolgozóik csatlakoznak a munkabeszüntetéshez. A képviselőket Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke tájékoztatta a munkaügyi kormányzat álláspontjáról, s a törvénytervezet eddigi vitája során felmerült ellentétes nézetekről. Elmondta, hogy a társadalmi szervezetek többségének véleménye szerint most nem az a legsürgetőbb, hogy törvény szabályozza a sztrájkot, hanem sokkal inkább az: teremtsék meg a munkabeszüntetések megelőzéséhez az érdekegyeztetés feltételeit. A vitában felszólaló bizottsági tagok többsége nem tartotta sokáig halaszthatónak a sztrájktörvény megalkotását. Egyrészt csatlakozott az ENSZ emberi jogokról szóló alapokmányához, amikor Magyarország erre kötelezettséget vállalt, másrészt pedig a jogállamiság megteremtéséhez szükséges a sztrájk törvényi szabályozása is. Erről szólt egyebek között Morvay László (Budapest) és Kovács Károly (Budapest) képviselő. Felvetődött olyan javaslat is, hogy a törvénytervezetet két olvasatban tárgyalja az Országgyűlés. Ezzel az az állásponttal többen is egyetértettek, például Tollár József (Zala megye) és Sasvári József (Komárom megye) képviselő. A bizottság ebben a kérdésben végül is nem foglalt állást. Gágyor Pál (Budapest) képviselő véleménye szerint, ha a sztrájk meghaladja egy munkahely kereteit, akkor a tárgyalásokba be kellene vonni az Országos Érdekegyeztető Tanácsot is. Ebben a testületben egyaránt jelen vannak a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek képviselői. Ezt a javaslatot Halmos Csaba jónak tartotta, de mint mondta, arra most még nincs meg a lehetőség, hogy a törvénytervezetben is szerepeltessék, mert az OÉT működése még nem kiforrott, tagjai most keresik helyüket az érdekegyeztetés rendszerében. (folyt.köv.)
1989. február 28., kedd 17:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|