|
|
 |
|
 |
Az MSZMP ajánlja 3.
|
Az MSZMP Központi Bizottsága mindezekkel összhangban
kinyilvánította: a jövőben maga sem tart igényt vezető szerepének
alkotmányos deklarálására, jóllehet a társadalom irányításában
politikai munkára alapozott meghatározó szerepet kíván betölteni.
Ugyanakkor együtt kíván működni minden olyan más politikai,
társadalmi szervezettel, amelynek célja, programja, tevékenysége
összhangban áll az alkotmánnyal.
A modern alkotmányok egyértelműen kinyilvánítják az emberi,
állampolgári jogok, valamint alapvető kötelességek érték-jellegét és
azt, hogy az alkotmány az ebbe a körbe tartozó értékeknek a
biztosítása érdekében határozza meg az állami szervek rendszerét,
feladatait. Erre is figyelemmel javasolja az MSZMP Központi
Bizottsága: az emberi és az állampolgári jogok illetve kötelességek
- nemzeti érdekeinkkel, a nemzetközi egyezségokmányokban vállalt
magyar kötelezettségekkel összhangban - jelentőségüknek megfelelően,
teljes körűen kapjanak helyet az új alaptörvényben. Az emberi,
állampolgári jogok valamint kötelességek tekintetében is
érvényesüljön a jogállam eszméje. Rögzítse az új alkotmány: a
nemzetiségi jogok a hazánkban élő, magukat valamelyik nemzetiséghez
tartozónak valló magyar állampolgárok olyan egyéni illetve kollektív
jogosítványai, amelyek őket a többi, alkotmányban biztosított
emberi, állampolgári jogon felül illetik meg.
Ajánlja az MSZMP Központi Bizottsága, hogy az új alkotmány
teremtse meg a modern állam intézményi feltételeit. Az állami
hatalomgyakorlás elveként rögzítse a hatalmi ágak elválasztásának
elvét, ami azt jelenti, hogy az Országgyűlés, a köztársasági elnök,
a Minisztertanács, az alkotmánybíróság, az igazságszolgáltatási
szervezet, a közigazgatási szervezet és a helyi-területi
önkormányzatok nem általában hatalmi szervek, hanem csak
meghatározott hatalmi jogosítványok birtokosai és alkalmazói.
Fejezze ki az új alaptörvény: az Országgyűlés - mint törvényhozó
hatalom - mellett a Minisztertanács és a neki alárendelt
közigazgatási szervezet - mint végrehajtó hatalom - valamint az
igazságszolgáltatási szervezet - mint bírói hatalom - is teljes
szuverenitással működhessen. Ugyancsak a hatalmi ágak
elválasztásának elve alapján határolja el egymástól az alkotmány a
központi és a helyi-területi hatalom - mint önkormányzat -
jogosítványait. Garantálja, hogy a különböző hatalmi ágak
kölcsönösen egymás korlátjai is legyenek. (folyt.)
1989. február 27., hétfő 15:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|