|
|
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (27. rész)
|
x x x A Központi Bizottság ülésének első napja végén Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője nyilatkozott a tanácskozásról az MTI munkatársának. Előljáróban elmondta: - Napirend értékünek tekinthető, hogy Kádár János elnökölt a testület ülésén. A párt elnöke szólt egészségi állapotáról, utalva arra, hogy folyamatos terheléssel, orvosi ellenőrzés mellett lát munkához, s természetes számára, hogy valamennyi, betegsége idején megtartott KB-ülés döntése őrá is vonatkozik. Ezzel Kádár János a rá jellemző módszerrel vette elejét minden, vele összefüggésben az elmult napokban megindult szóbeszédnek, találgatásnak. Kijelentette: egészsége javul, dolgoznia kell. Kimmel Emil a továbbiakban, a tanácskozás első napirendi pontjáról szólva hangsulyozta: a Fejti György előterjesztését követő szerteágazó, sokszinü és igen hasznos vitában tizenöten mondták el véleményüket, öten írásban adták le hozzászólásukat, ketten pedig hozzászólás értékü kérdéssel vettek részt az értekezlet munkájában. Közöttük voltak megyei első titkárok, akadémikusok, a jogügyi kormányzat képviselői. Mint többen utaltak rá: az alkotmányozási folyamat vitája csak a kezdetén tart, annak azonban igen fontos állomása a mostani KB-ülés. Itt ugyan még nem alakulhatott ki tökéletesen egységes álláspont, épp ezért fontosnak itélték meg a testületi ülésen, hogy a tervezetet a párt tagjai is vitassák meg, s e vitában közösen kiérlelt álláspontok képviseletével aktívan vegyenek részt aktivan a társadalom egészében folytatandó polémiában. Az egység a szocialista jelleg megfogalmazásának mikéntjében volt tettenérhető. Meghatározó momentum volt, hogy nem imamalom módjára kell a szocializmus szót az alaptörvényen végigvonultatni, hanem a preambulumban kell rögziteni azt, hogy szükséges a történelmi fejlődés szocialista perspektivájának megfogalmazása. Ezen túl az alkotmány egészének a szocialista rend iránti igényt is ki kell fejeznie. Kicsit sommásan megfogalmazva: a vita meghatározó elemeiként szerepel a mult, a jelen és a jövő, kezdve az ezer éves államiság érzékeltetésével, folytatva a ma időszerü problémáinak felvetésével, egészen a szocialista perspektiva felvázolásáig. A vitából kiemelhető fontos kérdésnek itélte Kimmel Emil a gazdasági alkotmányosság követelményének megfogalmazását abban az összefüggésben,, hogy a gazdaság a nép jólétét szolgálja. A tanácskozás jelezte a szakmán belüli koncepcionális nézeteltéréseket. Ez különösen érzékelhető volt az igazságügyi kormányzat részéről elhangzott felszólalásokban. (folyt. köv.)
1989. február 20., hétfő 19:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|