Rendszerváltás és az MTI

	Újabb napirend az Országgyűlés ülésszakán?
1989. február 18., szombat - További 13 képviselő csatlakozott Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.) indítványához, s ezzel már 23-an javasolják az Országgyűlésnek: következő ülésén vizsgálja felül a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről szóló - a kormány tájékoztatóját elfogadó - határozatát. A parlament állásfoglalását kérik továbbá a nagymarosi erőmű építése felfüggesztésének szükségességéről, s arról is, hogy - független szakértők bevonásával - felül kell vizsgálni az építmény ökológiai és gazdasági hatásait. A megállapításokról a lakosságot folyamatosan, részletesen tájékoztatni kell. A képviselők - egyebek között - azzal indokolták indítványukat, hogy a tavaly októberi döntés óta hazánk gazdasági helyzete tovább romlott. Az építkezés felfüggesztése nem okozna különösebb problémát - írják -, mivel a kormány ígérete szerint a vizierőművet addig nem helyezik üzembe, amíg a szennyvíztisztítók nem készülnek el. A beruházási költségek körüli vita máig nem tisztázódott, s a képviselőket nem tájékoztatták megfelelően a vízlépcső építésével kapcsolatos ellenvéleményekről. A Tudományos Akadémia 1983-as és 1985-ös állásfoglalását például a szavazás előestéjén kapták kézhez. Valószínűnek látszik - fogalmaz a beadvány -, hogy a lakosság népszavazással kíván dönteni az erőmű sorsáról; már eddig is több mint 100 ezren aláírásukkal fejezték ki e kívánságukat. A népszavazásról szóló leendő törvény minden bizonnyal kötelezővé teszi ilyen nagy számú aláírás esetén annak elrendelését, azonban nem lenne szerencsés a felelősséget a kevéssé informált állampolgárokra hárítani. Mivel a törvényhozó testület csak megfelelő információk birtokában teljesítheti alkotmányos kötelezettségét, Bubla Gyula és képviselőtársai 20 különböző, a témával kapcsolatos dokumentumot sorolnak fel - köztük az MTA Elnökségének, illetve főtitkárának észrevételeit, a Gazdasági Bizottság három évvel ezelőtti titkos jegyzőkönyvét, a Duna Kör véleményét, az USA-beli Yale Egyetem tíz professzorának szakvéleményét -, amelyek ismerete nélkül nem hozható megalapozott döntés. Mivel az ügyrend szerint a képviselői indítványokat az Országgyűlés elnöke köteles a parlamentnek bejelenteni és javaslatot tenni azok napirendre tűzésére vagy annak megtagadására, a márciusi ülésszakon minden bizonnyal foglalkoznak a kérdéssel. Az Országgyűlés (szintén az ügyrend szerint) - az előterjesztő esetleges felszólalása után vita nélkül határoz. (MTI) 1989. február 17., péntek 23:09
Vissza » A hírhez kapcsolódik »