|
|
|
|
Magyarország - Pravda (1. rész)
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. január 30. hétfő. (MTI-tud) - Egyelőre nehéz értékelni Magyarország életének egyes eseményeit, egy dolog azonban világos: mozgásba lendült a társadalom, mind több ember kapcsolódik be a közéletbe, levetve a tartózkodó közönyt és a külső megfigyelő szerepét. Éppen ezért akkor, amikor megkérdik tőlem: ,,Mi történt Magyarországgal? , - ezt válaszolom: ,,Nem történt semmi,,. - Alekszandr Karpicsev, a Pravda munkatársa fogalmaz így az SZKP KB napilapja hasábjain hétfőn megjelent terjedelmes budapesti riportjában.
,,Az ismerős és ismereretlen Magyarország,, címmel megjelent tudósításban Karpicsev - aki évekig a Pravda állandó budapesti tudósítójaként dolgozott - az öt évvel ezelőtti helyzethez képest bekövetkezett nagyarányú változásokat elemzi. - Különösen a gondolkodásmódban történt fordulat, a kritikai árnyalatok kerültek előtérbe: szóbeszéd tárgya az áremelkedések, a neves maszekok, a szabad gondolatokat ébresztő demokrácia, az alternatív csoportok, s sok minden olyan, ami korábban egyáltalában nem volt vita tárgya. A tudósító emlékeztet budapesti éveire. Az ország - írja - már húsz évvel ezelőtt megpróbált elszakadni a szocializmus dogmatikus felfogásától. 1968-tól beindult a gazdasági reform, utat nyitva a piaci viszonyoknak, amire azonban nem volt ajánlatos utalni a szovjet sajtóban. A tavalyi országos pártértekezlet eredményeként új emberek kerültek a vezetésbe, így Grósz Károly lett a párt főtitkára, Pozsgay Imrét és Németh Miklós közgazdászt beválasztották a Politikai Bizottságba, akárcsak Nyers Rezsőt, akinek nevét alig emlegette a szovjet sajtó, habár éppen ő volt az egyik szerzője a gazdasági reformnak, ami annak idején nem nyerte el csúcsvezetésünk tetszését - állapítja meg a szerző, majd így foglalja össze a pártértekezlet hatását: A friss májusi szellők minden kétséget kizárón felrázták a társadalmat, annyi bírálatot gyűjtöttek a nyíltság hullámhegyére, hogy a párton belül és a társadalomban is hangok hallatszottak: forradalmi fordulat megy végbe az országban, vagy eluralkodott a káosz? A Pravda ennek kapcsán kitér arra, hogy a kommunisták pártja maga is a kritikák össztüze alá került. A helyzet elemzése érdekében a lap tudósítója számos magyar vezetővel, így Grósz Károllyal, Berecz Jánossal, Pozsgay Imrével, valamint Jakab Máriával, a parlament alelnökével, illetőleg az alternatív mozgalmak és szervezetek képviselőivel folytatott beszélgetést. (folyt.)
1989. január 30., hétfő 10:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|