|
|
 |
|
 |
Amerikai képviselőházi küldöttség (2. rész)
|
Az amerikai vendégek számos kérdést intéztek az MSZMP
főtitkárához. Érdeklődtek például arról, hogy mennyire sikeres a
kormány inflációellenes politikája. Nagy érdeklődést tanusítottak a
politikai reform, az új alkotmány kidolgozása iránt. Thomas Coleman
republikánus törvényhozó ezzel kapcsolatban utalt arra: a küldöttség
találkozott több olyan magyar személyiséggel - alternatív
szervezetek képviselőivel -, akik intellektuális befolyást kívánnak
gyakorolni a politikai reformra, az új alkotmány kimunkálására.
Grósz Károly válaszában elmondta, hogy nyitott társadalmat akarunk.
Úgy gondoljuk, hogy azok, akik szellemi hatást akarnak kifejteni a
reformokra, nagy többségükben jószándékkal cselekednek. A probléma
abból ered, hogy egyidejűleg jelentkeznek megvalósíthatatlan álmok
és reális elképzelések. Nincs azonban a magyar nemzet sorsának
jobbítását szolgáló olyan javaslat, amit ne fogadnánk örömmel.
A küldöttség egy másik tagja, a független republikánus Bill
Frenzel kijelentette: a jövőben mindent megtesznek azért, hogy az
amerikai kormányzat a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvét - a
jelenlegi egyéves gyakorlattól eltérően - hosszabb időre terjessze
ki Magyarország vonatkozásában. A képviselő - e hajlandóság
alátámasztásaként - üdvözölte a magyar kivándorlási gyakorlat
várható módosulását. Az Egyesült Államok ugyanis az emberi jogok
kérdésével kapcsolja össze a kereskedelmi kedvezmény megadását.
Az amerikai képviselőházi küldöttség ezután Stadinger Istvánnal,
az Országgyűlés elnökével találkozott, aki méltatta a
magyar-amerikai parlamentközi együttműködés fejlődését, és
tájékoztatást adott arról, miképpen alakul át a magyar parlament
szerepe a demokrácia fejlesztésének folyamatában. E folyamat
végigvitelére egyébként nagyon kevés időnk van - jegyezte meg.
Stadinger István utalt arra, hogy minden demokratikus
társadalomban kiemelkedő szerepe van a parlamentnek. Nálunk hosszú
ideig csak legitimációs szerepe volt. Most élénk, a társadalmi élet
kérdései iránt érzékeny, sok témát megvitató parlament van
kialakulóban. Olyan kérdéseket tűz napirendre, amelyek korábban
elképzelhetetlenek voltak. A következő időszakban a legfontosabb az
új alkotmány kidolgozása. Ennek alapelveit március elején tárgyalja
meg a törvényhozás.
Stadinger István egyebek közt megfogalmazta azt az igényt, hogy
az Egyesült Államok kormánya terjessze ki Magyarországra - elsőként
a szocialista országok közül - a tengerentúli magánberuházási
társaságoknak nyújtott garanciát. Ez ösztönözné a tengerentúli
társaságok beruházásait a magyar gazdaságba. Tom Lantos e kéréshez
kapcsolódva jelezte: újra megkísérli e garancia kiterjesztésének
elfogadtatását. (folyt.köv.)
1989. január 16., hétfő 16:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|