|
|
|
|
Országgyűlés - visszhang - 2.
|
Budapest, 1989. január 11. szerda (MTI-AP/AFP/Reuter/DPA) - A legfontosabb nyugati hírügynökségek szerdán szinte egyhangúlag úgy fogalmaztak, hogy az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvények elfogadásával a magyar parlament - a kommunista Kelet-Európo történetében először - ,,kikövezte az utat,, egy többpártrendszer kialakulása számára.
,,Magyarország kikövezte az utat a kommunista hatóságok ellenzéke számára szerdán, amikor a parlament a független pártok és a nyilvános tüntetések engedélyezése mellett szavazott,, - ezekkel a szavakkal vezette be tudósítását a Reuter hírügynökség, amely a továbbiakban Kulcsár Kálmán igazságügyi minisztert idézi. A miniszter a Reuternek úgy nyilatkozott, hogy ezek voltak az első lépések a magyar politikai rendszer átalakítása felé, amely azt jelenti, hogy a tekintélyelvű politikai rendszer átváltozik pluralistává. Ugyanez a hírügynökség megszólaltatta Kőszegh Ferencet, a Szabad Demokraták Szövetségének ,,szóvivői,, minőségében. Eszerint a szervezet ,,óvatosan,, üdvözölte az új törvényt, hiszen jobban szerette volna, ha az azonnal lehetővé tette volna az ellenzéki pártok megalakítását. A UPI - egyébként tárgyszerű - híradásában visszautalt arra, hogy az elmúlt hetekben Grósz Károly többször kijelentette: a pártnak nem áll szándékában másoknak átadni a hatalmat, ugyanakkor kész tárgyalni mindenkivel, aki őszintén akarja a szocialista nemzet javát. A legtöbb hírügynökség - így az AP és a DPA - kifejtette, hogy a kétnapos vitában a reformok gyorsaságának a kérdésében összecsaptak egymással a nagyobbfokú pluralizmus hívei és az ,,ortodox,, kommunisták. A nyugatnémet hírügynökség kiemelte: több felszólaló követelte, hogy az egyesülési törvényből töröljék azt a passzust, amely szerint a kommunisták pártja mellett létrehozandó új pártokról egy külön törvény rendelkezzék. Az AFP Berecz János, Szentágothai János és Puja Frigyes felszólalását külön is tömören ismertette. Az AP szerint a képviselők a vita során ,,meggyőzték,, a kormányt, hogy hozza előre a törvény beterjesztésének dátumát ahhoz az időponthoz képest, amelyet a ,,kommunista hatóságok,, eredetileg szükségesnek láttak. A nyugat-berlini Der Tagesspiegel és a Berliner Morgenpost szerdán ugyancsak beszámolt olvasóinak a vitáról. Idézték Kulcsár Kálmánt, miszerint az egyesülési és gyülekezési szabadság alapvető emberi jog, nem pedig az államtól kapott ajándék. +++
1989. január 11., szerda 20:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|