|
|
|
|
Az SZDSZ és a Fidesz képviselői a magyar Watergate-üggyel
kapcsolatban eddig elrendelt intézkedésekről
|
1990. január 8., hétfő - Miként vélekedik az SZDSZ és a
Fidesz a magyar ,,Watergate-ügy,, kapcsán eddig hozott
intézkedésekről? Erről nyilatkozott a két szervezet képviselője az
MTI munkatársának.
Kis János, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője kifejtette: miután a Katonai Főügyészség illetékese közölte, hogy a feljelentés alapjául szolgáló dokumentumok hitelesek, és ebből következtetve megállapítható a bűncselekmény folyamatos elkövetésének alapos gyanúja, személyes véleménye szerint érthetetlen, miért nem függesztik fel azonnali hatállyal Horváth József belügyi osztályvezetőt, illetve az Állambiztonsági Szolgálat tevékenységét felügyelő Pallagi Ferenc belügyminiszter-helyettest. Ugyancsak elengedhetetlennek nevezte, hogy ne csak a jelenlegi törvénysértéseket vizsgálják ki, hanem a politikai rendőrség eddigi tevékenységéről is számoljanak el. Végezetül a belügyminiszter azon megállapításaira utalva, miszerint a Fidesz és az SZDSZ a választások előtt kíván csatát nyerni leleplező akciójával, leszögezte: a két szervezet nem vádaskodik, hanem bizonyítékokat tárt fel, épp ezért helyesebb lenne, ha a miniszter ezekkel a dokumentumokkal foglalkozna.
Fodor Gábor, a Fidesz választmányának tagja elmondta: bár csak három nap telt el az ügy kipattanása óta, az eddig hozott intézkedések nem megnyugtatóak. Egyrészt nem tudható teljes bizonyossággal, hogy ki zároltatta az ominózus dokumentumokat. Másrészt késik a személyi konzekvenciák levonása is. Abból például, hogy a belügyminiszter a belső biztonsági szolgálat csoportfőnökét kötelezte igazoló jelentésre, az tűnik ki, mintha a Belügyminisztériumban nem lennének egészen tisztában a magyar ,,Watergate-ügy,, nyomán keletkezett bizalmi válsággal. A miniszterelnöknek küldött levélben ugyanis a Fidesz és az SZDSZ követelte a belső biztonsági szolgálat vezetőjének, illetve a területet felügyelő miniszterhelyettesnek azonnali felfüggesztését. Ugyanígy kezdeményezték a belügyminiszter lemondását. Utóbbival kapcsolatban határozott véleményünk - hangsúlyozta Fodor Gábor -, hogy a belügyi tárca vezetőjének le kell vonnia a konzekvenciákat, akár tudott az adatok gyűjtéséről, akár nem. Végül egyáltalán nem megnyugtató az sem, hogy az ügy tényeinek kivizsgálásával megbízott csoportot nem a BM-en kívül álló személy vezeti, hanem épp az illetékes tárca képviselőiből alakítottak bizottságot. (MTI)
1990. január 8., hétfő 16:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|