|
|
 |
|
 |
Az SZDSZ II. közgyűlése - zárónap (6. rész)
|
A dokumentum rámutat: a vállalati törvény, a társasági törvény és az
átalakulási törvény lehetővé teszi, hogy a vállalati központok
vagyonkezelő központokká átalakulva, egymás közt csereberéljék
részvényeiket. Felhívják a figyelmet arra, hogy így
megállapíthatatlanná válik a végső tulajdonos, és a régi menedzserek
változatlanul ellenőrizhetetlen hatalmat gyakorolhatnak a vállalatok
fölött. Ily módon pedig a vállalati vagyont önkényesen leértékelve
magánszemélyeket is tőketulajdonossá tehetnek, anélkül, hogy
megfizetnék tőkerészük valódi piaci értékét. Az így végbemenő, az
állampolgárok jogait és erkölcsi érzékét sértő reprivatizálás
megakadályozására az SZDSZ javasolja, hogy hozzanak létre az állami
vagyon sorsát felügyelő kormányszervet.
A küldöttek ugyancsak határozatot fogadtak el a rendőrséggel
kapcsolatban. Ebben sürgetik a rendőrség helyzetét szabályozó
törvény megalkotását, az állambiztonsági szervezetnek a
Belügyminisztérium felügyelete alól való kivonását. Az SZDSZ szerint
amíg létrejön az új Országgyűlés állambiztonsági szervezetet
ellenőrző bizottsága, a felügyelet ellátásával többpárti szakértői
testületet célszerű megbízni.
A közgyűlés által elfogadott negyedik határozat támogatásáról
biztosítja a kormány azon döntését, amellyel a nagymarosi vízlépcső
építésének végleges leállítását javasolja az Országgyűlésnek. Az
SZDSZ ugyancsak támogatja azt a törekvést is, hogy az MTA
tárgyalóbizottsága, a külföldi és a hazai független szakértők,
valamint a környezetvédők és a Minisztertanács tanácsadó
testületének véleménye alapján a kormány a dunakiliti-bősi
létesítmények sorsát csak a hiányzó vizsgálatok elvégzése után
kívánja eldönteni.
A küldöttközgyűlés nyilatkozatban fejezte ki szolidaritását a
szombati prágai békés megmozdulás résztvevőivel, valamint Tőkés
László temesvári lelkésszel.
Az SZDSZ-tanácskozás záró napján választották meg a Szabad
Demokraták Szövetségének harminc tagú tanácsát, valamint új
ügyvivőit. Az ügyvivő testület tagjai: Demszky Gábor, Haraszti
Miklós, Kis János, Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Mécs Imre, Pető
Iván, Rajk László, Szabó Miklós, Tamás Gáspár Miklós és Tölgyessy
Péter.
A háromnapos közgyűlés Eörsi István, az SZDSZ-tanács tagja
zárszavával fejeződött be. (MTI)
1989. október 29., vasárnap 21:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|