|
|
 |
|
 |
A Beszélő kitört a szamizdat-létből (1. rész)
|
1989. október 19., csütörtök - Csütörtöktől kapható az újságárusoknál a Beszélő próbaszáma. A hazai szamizdat sajtó legismertebb lapja éppen nyolc évvel első megjelenése után lép ki a nyilvánosságba - jelentették be a Beszélő szerkesztői a Fészek Klubban tartott csütörtöki sajtótájékoztatójukon.
Kis János, a lap szerkesztő bizottságának elnöke emlékeztetett
arra, hogy a Beszélő első száma 1981 októberében készült el. Ám az
akkori technikai körülmények és a rendőrséggel folytatott
csatározások miatt csak december elején, alig több mint egy héttel a
lengyel katonai hatalomátvétel előtt kerülhetett az utcára - mondta.
- Akkor többen megjósolták, hogy Jaruzelski nemcsak a Szolidaritás
fölött mondott ítéletet, hanem a Beszélő felett is. Az állampárt
szószólói belső tájékoztatókon közölték, hogy eldöntetett: a Beszélő
következő számai nem fognak megjelenni. Így a lengyel katonai
hatalomátvétel után néhány nappal már csak szamizdatként
készülhetett el a lap második száma, és ily módon nyomtatták és
terjesztették az utána elkészült számokat is. A továbbiakban
kiemelte: a Beszélő szamizdat-léte során mindig azt igyekezett
bizonyítani, hogy nem igaz az a mítosz, amely szerint Magyarországon
csak a kádárista politika elfogadása és az utcakövek feltépése
között lehet választani. Mindig is a kettő közötti középutat
kereste, azt próbálta megmutatni, hogy van békés és fokozatos
átmenet a pártállami diktatúrából a többpártrendszerű demokráciába,
a központosított-hierarchikus gazdaságszerkezetből a működő
piacgazdaságba. A Beszélő szociálliberális lap volt, s ezt a
hagyományt kívánja követni a nyilvánosságba kilépve is. Végül arról
szólt, hogy a Beszélő nagyon közel áll a Szabad Demokraták
Szövetségéhez, és a szövetség vezető tagjai is képviselve vannak a
lapnál. Ám ez nem zárja ki azt, hogy egyes kérdések megítélésében a
Beszélőnek lesznek vitái az SZDSZ-szel.
Kőszeg Ferenc szerkesztő egyebek között elmondta, hogy nagyon
sok dolgot szeretnének megőrizni a régi Beszélő szellemiségből.
Ugyanakkor a szerkesztőknek szembesülni kell azzal a helyzettel,
hogy bizonyos tekintetben a Beszélő elveszítette monopolhelyzetét,
nevezetesen: nincsenek a régi értelemben vett tabutémák, számos lap
megírhatja az igazat. Tehát nem lehet különleges azzal, hogy
bizonyos dolgokról csak a Beszélő ír. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 17:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|