|
|
|
|
A Legfelsőbb Bíróság döntése
|
München, 1989. július 6. (SZER, Magyar Híradó) - A Legfelsőbb Bíróság épületében, a Markó utca 16 szám alatt ma délelőtt olyan eseményre került sor, amely éppúgy mérföldköve lesz a modern magyar jogtörténelemnek, mint 1989 június 16-a volt a magyar politikatörténetben. A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa ugyanis ezekben az órákban a legfelsőbb ügyész által a Nagy Imre és társai ellen 31 évvel ezelőtt lefolytatott perrel kapcsolatos törvényességi óvást tárgyalta. A tárgyalóteremben az érintett családok képviselőin kívül nagyszámú újságíró foglalt helyet. Magának az óvásnak az előadója dr. Czili Gyula volt, aki előbb az 1958-as ítéletet foglalta össze, majd ismertette a legfelsőbb ügyész által aláírt törvényességi óvást. Eközben suttogva, de futótűzként terjedt el a teremben Kádár János halálának híre, a délelőtti szünet alkalmával vált egyébként teljesen nyilvánvalóvá, hogy a teremben aligha akadt egyetlen olyan személy is, aki ne venné biztosra a tárgyalás kimenetelét, vagyis az akkori ítélet megsemmisítését. Az 1958-ban elítéltek késői védelmét - köztük Tildy Zoltánét is - egyébként három ügyvéd látta el, Dornbach Alajos, Róth Miklós és Bánáthy János. Mindhárman kiemelték annak fontosságát, amire egyébként az ügyészi óvás is felhívta a figyelmet. Nevezetesen a bírói függetlenségről van szó, amelynek sem szellemét nem tartotta tiszteletben a törvényhozói, bírói és végrehajtói hatásköröket összeolvasztó sztálini joggyakorlat, de még alakiságait is lépten-nyomon megsértette. Röviddel 12 óra után aztán ismertették a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsának határozatát, amely az 1958-as ítéletekről megállapítja, hogy törvénysértőek voltak, ezért hatályon kívül helyezi őket, a vádlottakat pedig felmenti. (folyt.)
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|