|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Magyar ENSZ Társaság Emberi Jogi Bizottságának állásfoglalása a polgári szolgálatról (1. rész) (OS)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. június 1., csütörtök - A bizottság, a honvédelmi törvénynek a polgári szolgálattal kapcsolatos módosításával összefüggésben, a következőket állapítja meg. 1. A lelkiismereti ok megalapozottságát vizsgáló bizottságok életre hívása felesleges. A Magyar ENSZ Társaság Emberi Jogi Bizottsága úgy véli, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha az állampolgár minden indoklás nélkül választhatná a polgári szolgálatot. A lelkiismereti okot vizsgáló bizottságok léte azonban mindenképpen szükségtelen, hiszen eljárásuk rendjét úgyszolván lehetetlen szabályozni, működésük bürokratikus és formális lenne. Ezeknek a bizottságoknak a tevékenysége az állampolgárokat álszent magatartásra szorítaná. A katonai hatóságok ügydöntő hatásköre a bírói felülvizsgálat ellenére is problematikus, mert ilyen módon az ügy első fázisában az érdekelt fél döntene. 2. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a polgári szolgálat időtartama a sorkatonai szolgálat időtartamánál legfeljebb egyharmaddal legyen hosszabb; családi és életvezetési okokból, tehát a polgári szolgálat időtartama 24 hónap. 3. A polgári szolgálatot a tartalékos állomány részére is biztosítani kell, mivel az 1989. január 10-i alkotmánymódosítás indoklása kimondja: ,,A lelkiismereti és vallásszabadság maradéktalan érvényesülésének előmozdítása érdekében indokolt az Alkotmánynak a honvédelmi kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit módosítani. A fegyveres, illetőleg a katonai szolgálatot lelkiismereti, vallási okból nem vállaló állampolgárok számára szükséges biztosítani annak lehetőségét, hogy honvédelmi kötelezettségüket polgári szolgálat keretében teljesítsék, ,, , mert ennek a jognak a tartalékosoktól való megtagadása diszkriminációt és a törvényen belüli ellentmondást jelent. A bizottság véleménye szerint a tartalékosok polgári szolgálatának bevezetésére 2-3 év türelmi idő után kerüljön sor az adminisztratív szervezeti kérdések megoldására való tekintettel. Javasoljuk, hogy polgári szolgálatot békében és háborúban egyaránt lehessen teljesíteni. Háborúban tudniillik fennáll az emberölés kényszere, így a lelkiismereti aggályok méginkább érvényesülnek. A Jehova Tanúi gyülekezet tagjaival szemben a törvény alkalmazása során különös tolerenciára van szükség. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 17:30
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|