|
|
 |
|
 |
Magyarország az NSZK sajtójában (1. rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. május 16. kedd (MTI-tud.) - A Frankfurter Allgemeine Zeitung című tekintélyes napilap kedden vezércikkben tekintette át a Kádár János volt pártelnök politikai távozása után előállott helyzetet, illetve ezzel összefüggésben - saját és más nyugatnémet lapok korábbi jelentéseihez hasonlóan - Grósz Károly főtitkár egyre súlyosabb vezetési problémáit, a tisztsége megtartásával kapcsolatos nehézségeit.
A befolyásos konzervatív lap szerint a főtitkár azzal
teljesítette hivatását, és szerzett érdemeket, hogy egy kényes
időpontban megmagyarázta és biztosította is egyben Moszkvában a
magyarországi belső változásokat.
A kivégzett Nagy Imre miniszterelnök emlékére egy hónap múlva
megtartandó gyászünnepség azonban ország-világ előtt nyilvánvalóvá
teszi, hogy a magyar kommunisták politikai befolyásukat hosszú távra
csak abban az esetben tudják megőrizni, ha Kádár János felfogásával
ellentétben nem a többségtől kívánják, hogy kövesse őket, hanem ha
ők közelednek a többség óhajához. A Frankfurter Allgemeine Zeitung
úgy látja, hogy a párt éppen a temetés előtt néhány héttel nagy
tehernek érezte a volt ,,tiszteletbeli,, elnököt. Kádár felmentése
azonban, amelytől egyfajta megkönnyebbülést vártak, a frankfurti lap
terjedelmes cikke szerint tetemesen csökkentette a főtitkár
népszerűségét a Kádár-követők és a dogmatikusok körében, holott ezek
támogatását is igyekezett megszerezni.
A lap ezzel összefüggésben idézi fel Grósz Károlynak a
Sportcsarnokban néhány hónapja elhangzott, nagy visszhangot kiváltó
beszédét, amelyben a belső pluralista fejlődés némely mozzanatára
utalva óvott a ,,fehérterrortól,,. Ez az újság okfejtésében azt
mutatta: Grósz Károly még mindig ,,osztályharcos kategóriák foglya,,
, jóllehet 1987 nyarán, miniszterelnökké történt meglepő
megválasztása után figyelemre méltó tehetségről téve tanúságot
igyekezett ezt elfeledtetni. Ily módon valóban nagy bizalmat is
ébresztett otthon és Nyugaton egyaránt. Grósz Károly, aki a
tiszteletbeli elnök előtt néhány nappal a Központi Bizottság
segítségével eltávolíttatta Berecz Jánost is a PB-ből, most saját
tisztségének megmentésén fáradozik. (folyt.)
1989. május 16., kedd 18:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|