|
|
 |
|
 |
Szakszervezeti fórum - Nagy Sándor előadása Tatabányán
|
1989. április 24., hétfő - A reálbércsökkentés nem javítja, ellenkezőleg, rontja a népgazdaság egyensúlyi helyzetét. Ezt Nagy Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára hangsúlyozta hétfőn Tatabányán azon a fórumon, amelyen szakszervezeti aktivistákkal, tisztségviselőkkel találkozott, s a mozgalom helyzetével, jövőbeni feladataival kapcsolatos kérdéseikre válaszolt.
A SZOT főtitkára a szakszervezetek megújulási törekvéseivel
kapcsolatosan úgy fogalmazott, hogy a mozgalom a több mint 4 millió
főnyi tagság érdekeinek eddiginél határozottabb, következetesebb
képviseletével visszanyerheti tényleges súlyát, szerepét. E cél
érdekében kész párbeszédre az MSZMP-vel, a kormánnyal és minden
olyan alternatív szervezettel, mozgalommal, amely akar és képes
javítani az ország gazdasági-társadalmi helyzetén, s ezen keresztül
a dolgozók életszínvonalán. Gazdaság- és szociálpolitikai
kérdésekről szólva Nagy Sándor hangsúlyozta, hogy a lakosság
teherbíró képessége elérte a végső hatást; a kormány legutóbbi
intézkedéséi politikai és társadalmi feszültségeket okoztak. A SZOT
határozott véleménye, hogy a reálbérek további csökkentése helyett a
szakszervezetek a teljesítmény-elvű béremelés, s az eddigitől eltérő
típusú gazdaságpolitika bevezetését javasolják. A SZOT ennek
kimunkálásához felajánlja segítségét a kormányzatnak, viszont
határozottan kéri, hogy a kormány adjon kendőzetlen képet a
népgazdaság helyzetéről, az évenkénti tiszta nemzeti jövedelemről,
az ország adósságairól. A SZOT csak ezek pontos ismeretében tud a
jelenlegi gazdasági, társadalmi válságból való kivezető úthoz
felelősséggel alternatív javaslatokat kidolgozni.
A SZOT főtitkára beszédében megcáfolta azt az állítást, mely
szerint a külföldi tőke a sztrájk törvényes lehetőségének a
megteremtése miatt nem áramlik a vártnak megfelelően a
népgazdaságba. Ez azért nem igaz - mondotta -, mert a nyugati
tulajdonosok, pénzemberek hozzászoktak a sztrájkhoz, hiszen erre
csaknem minden országban lehetőségük van a munkavállalóknak.
Kivárásuk fő oka a bizonytalan hazai társadalmi, gazdasági helyzet -
szögezte le Nagy Sándor. (MTI)
1989. április 24., hétfő 00:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|