|
|
|
|
Grósz - tévéinterjú (2. rész)
|
- Egyes értékelések szerint az idei év gazdasági fejlődési mutatói nulla körül alakulnak vagy pedig eléggé alacsonyak lesznek. Mi ad Önöknek erőt ahhoz, hogy a jövőben ez a helyzet megváltozzék? - Tervezve van, hogy nulla vagy körülbelül egy százalékos lesz a növekedés, ami gyakorlatilag stagnálást jelent. Azért van tervezve, mert a felszabaduló erőforrások jelentős részét a felhalmozódó tőkés adósságállomány törlesztésére fordítjuk. Másrészt egy szerkezetátalakításnál a növekedés nem jó gyakorlat, módszer. Erre már volt példa a magyar gazdaságtörténetben, s nem vezetett sikerre. Ez azonban átmeneti állapot, 1-2, maximum 3 évig fenntartható, de hosszabb időre nem. Egy népgazdaság fejlődésében a nulla növekedés hosszú távon elviselhetetlen. A magyar gazdaság adósságterheivel, a megújításhoz szükséges újabb erőforrások megteremtésével, illetve az életszínvonal, ha nem is gyors, de valamilyen szolíd emelésével csak akkor tudunk megbírkózni, ha a gazdaság általános felemelkedését 3-4 százalékos szintre hosszabb távon is képesek leszünk biztosítani. Mi ezt a pillanatnyi helyzetet átmeneti állapotnak, rövid időre szólónak tekintjük. Hisszük, hogy 2-3 éven belül, 1991-1992-től fokozatos, de egyre dinamikusabb fejlődésnek indul az ország. Befejező kérdésként Nelson admirális Pozsgay Imre által nemrég idézett kijelentését említette a tévériporter. Nelson azt mondta: ha a hajam tudná, mire gondolok, levágatnám. - Ön, főtitkárként tudja-e, milyen gondolatok járnak Pozsgay Imre vagy a pártvezetés más tagjainak a fejében? - Nem tudom, s jóslással nem foglalkozom. Arra nincs időm, hogy rejtvényeket fejtsek. Én csak a megnyilatkozásaikat ismerem, s erről azt tudom mondani, hogy mindenki szenvedélyesen keresi a jobb megoldást, jószándékkal kutatja azokat az esetleg olykor szokatlannak tűnő alternatívákat, amelyekből összességében fejlődés bontakozhat ki. Ha viták vannak, szenvedélyes viták, ezt nem hibának, elfogadhatatlan tünetnek, hanem nagyon kívánatos jelenségnek tartom, s meg vagyok róla győződve, hogy a nyílt, őszinte vitákban kristályosodhat csak ki egy ilyen bonyolult állapotban, mint a magyarországi, a helyes válasz. A műsorvezető az interjú után - mintegy a magyarországi pluralizmus fejlődését illusztrálandó - beszámolt arról, hogy megjelent a Hangsúly című folyóirat, amely a legkülönbözőbb témákban közöl közvélemény-kutatási adatokat. - Vajon nem lenne-e hasznos egy hasonló jellegű folyóirat megjelentetése a Szovjetunióban is? - tette fel a magyarországi változásokkal foglalkozó műsorrész végén a kérdést a szovjet televízió munkatársa. +++
1989. április 8., szombat 16:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|