|
|
|
|
Teng Hsziao-ping a békéről és a háborúról
|
Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti:
Peking, 1989. április 6. csütörtök /MTI-tud./ - A Beijing Review című kínai hetilap legújabb számában terjedelmes cikkben foglalkozik azokkal a nyilatkozatokkal és írásokkal, amelyekben Teng Hsziao-ping, Kína első számú politikusa az elmúlt évtizedben a béke és a háború kérdéseit elemezte. A cikkből, amelynek közlését megfigyelők összefüggésbe hozzák a május közepén sorra kerülő kínai-szovjet csúcstalálkozóval, az derül ki, hogy Teng Hsziao-ping kezdeményező és meghatározó szerepet játszott abban, hogy a kínai vezetés teljes mértékben átértékelte a béke és a háború kérdésében vallott korábbi negatív álláspontját.
A cikk idézetekkel támasztja alá, hogy Teng Hsziao-ping 1978 óta hogyan foglalt állást egyebek között abban, az egész világ számára döntő fontosságú kérdésben, hogy megőrizhető-e a béke, illetve elkerülhető-e egy újabb világháború. A veterán kínai politikus számos alkalommal kifejtette: a nemzetközi helyzet alakulása azt támasztja alá, hogy a béke hosszú időre biztosítható és a háború elkerülhető. Ezt a véleményét a következőkkel indokolta: 1. egy újabb háborúban kiheverhetetlen veszteségeket szenvedne mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok, ezért egyik nagyhatalom sem vállalkozik arra, hogy háborút indítson a másik ellen. 2. mindkét szuperhatalom látványos kudarcokat szenvedett el globális stratégiájában. 3. a béke erői világszerte fölébe kerekedtek a háború erőinek és a békeerők gyarapodása immár megállíthatatlan. Teng Hsziao-ping szerint a béke biztosításában a meghatározó tényezők a következők: mindenekelőtt a harmadik világ országai, amelyek számára létérdek a béke fenntartása és megőrzése. A következő ilyen tényező Japán és Kelet-, illetve Nyugat-Európa. Ezen országok nélkül, vagy ellenére nem lehet új világháborút indítani, vagy megvívni. Végül fontos tényező a szovjet és az amerikai lakosság békevágya és háborúellenessége. A veterán kínai vezető meggyőződéssel vallja, hogy a béke tartóssá tétele és a háború veszélyének végleges kiküszöbölése érdekében olyan új politikai világrendre van szükség, amely a békés egymás mellett élés öt elvén alapul. Csak ezeknek az elveknek a globális elfogadásával és alkalmazásával lehet felszámolni a tömbpolitikát, a befolyási övezeteket, a kelet-nyugati ellentétet és a regionális konfliktusokat. S nem utolsósorban a hegemonizmust, amely Teng Hsziao-ping véleménye szerint a háború még meglevő legfőbb forrása - mutat rá cikkében a Beijing Review. +++
1989. április 6., csütörtök 19:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|