Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 23.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Miért akarunk pártkongresszust?

"Az MSZMP Budapesti Reformkör március 22-én "A pártdemokrácia hiánya, szükségessége, lehetősége" címmel rendezett vitát. A vita alapanyagát megküldik az országban működő többi reformkörnek."
SZER, Szerkesztők fóruma:

Für Lajos müncheni előadása

"Súlyos gazdasági válság gyötri az országot. Rendkívül messze lemaradt az ország gazdasági termelését tekintve a korszerű Európa mögött. Súlyos válság hatja át a társadalmat - nemcsak úgy, hogy lassan újra sikerül utólérnünk azt a többször, már odahaza többször elátkozott Horthy-rendszert, hogy még nekünk is lesz újra 3 millió koldusunk ebben az országban - nemcsak így van társadalmi válság, hanem úgy is, hogy szétesett a társadalom, a társadalom alapsejtjei morzsolódtak és hullottak szét - mondhatnám azt is: szétbomlott."

Teng Hsziao-ping a békéről és a háborúról

Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti:
Peking, 1989. április 6. csütörtök /MTI-tud./ - A Beijing Review című kínai hetilap legújabb számában terjedelmes cikkben foglalkozik azokkal a nyilatkozatokkal és írásokkal, amelyekben Teng Hsziao-ping, Kína első számú politikusa az elmúlt évtizedben a béke és a háború kérdéseit elemezte. A cikkből, amelynek közlését megfigyelők összefüggésbe hozzák a május közepén sorra kerülő kínai-szovjet csúcstalálkozóval, az derül ki, hogy Teng Hsziao-ping kezdeményező és meghatározó szerepet játszott abban, hogy a kínai vezetés teljes mértékben átértékelte a béke és a háború kérdésében vallott korábbi negatív álláspontját.

A cikk idézetekkel támasztja alá, hogy Teng Hsziao-ping 1978 óta
hogyan foglalt állást egyebek között abban, az egész világ számára
döntő fontosságú kérdésben, hogy megőrizhető-e a béke, illetve
elkerülhető-e egy újabb világháború. A veterán kínai politikus
számos alkalommal kifejtette: a nemzetközi helyzet alakulása azt
támasztja alá, hogy a béke hosszú időre biztosítható és a háború
elkerülhető. Ezt a véleményét a következőkkel indokolta: 1. egy
újabb háborúban kiheverhetetlen veszteségeket szenvedne mind a
Szovjetunió, mind az Egyesült Államok, ezért egyik nagyhatalom sem
vállalkozik arra, hogy háborút indítson a másik ellen. 2. mindkét
szuperhatalom látványos kudarcokat szenvedett el globális
stratégiájában. 3. a béke erői világszerte fölébe kerekedtek a
háború erőinek és a békeerők gyarapodása immár megállíthatatlan.

    Teng Hsziao-ping szerint a béke biztosításában a meghatározó
tényezők a következők: mindenekelőtt a harmadik világ országai,
amelyek számára létérdek a béke fenntartása és megőrzése. A
következő ilyen tényező Japán és Kelet-, illetve Nyugat-Európa. Ezen
országok nélkül, vagy ellenére nem lehet új világháborút indítani,
vagy megvívni. Végül fontos tényező a szovjet és az amerikai
lakosság békevágya és háborúellenessége.

    A veterán kínai vezető meggyőződéssel vallja, hogy a béke
tartóssá tétele és a háború veszélyének végleges kiküszöbölése
érdekében olyan új politikai világrendre van szükség, amely a békés
egymás mellett élés öt elvén alapul. Csak ezeknek az elveknek a
globális elfogadásával és alkalmazásával lehet felszámolni a
tömbpolitikát, a befolyási övezeteket, a kelet-nyugati ellentétet és
a regionális konfliktusokat. S nem utolsósorban a hegemonizmust,
amely Teng Hsziao-ping véleménye szerint a háború még meglevő
legfőbb forrása - mutat rá cikkében a Beijing Review. +++


1989. április 6., csütörtök 19:35


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal


SZER hallgatói telefonok:

"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD