|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Tavasz az NDK-ban
|
![](../img/spacer.gif)
Dorogman László, az MTI tudósítója jelenti:
Berlin, 1989. február 22. szerda (MTI-tud) - A változatlanul jócskán fagypont fölötti hőmérséklet és a vadon élő állatok viselkedése is arra enged következtetni, hogy már nem sokat kell várni az igazi tavasz érkezésére az NDK-ban.
A hallei tájkutató és természetvédelmi intézet tájékoztatása szerint az utóbbi napokban több madárfaj képviselői tértek vissza téli szálláshelyükről a német síkságra. A nyáriludak hagyományosan az első érkezők közé tartoznak, s február második hetében már elfoglalták költőhelyeiket. Mivel az NDK valamennyi folyója és tava jégmentes, megjelentek az ősszel elvonult tőkésrécék is, ám ők egyelőre még csak keresgélik majdani fészkük helyét. Az Atlanti-óceán illetve a Földközi-tenger partvidékén telelő fajták közül ugyancsak megkezdték a visszatérést a seregélyek, a mezei pacsirták, a vöröskányák, s az ornitológusok megfigyeltek már egy-egy bibicet és darut is. Január második fele óta a német síkság állóvizei mentén tartózkodik jelentős számú vonuló vendég madár, főleg vetési lúd és nagylilik . Ezek várhatóan március közepén vonulnak tovább a Szovjetunió északi területein lévő költőhelyük felé. A távolabbi vidékeken áttelelő fajták - gólyák, fecskék, sarlósfecskék, poszáták és nádiposzáták - amelyek Afrika középső és déli területein töltik a mostoha téli hónapokat, feltehetőleg nem kaptak még jelzést az Európában uralkodó kedvező időjárásról. Így az ő visszatérésükre csak a szokott időben számítanak az ornitológusok. A madarakhoz képest meglehetősen földhözragadt állatok is érzik, hogy végéhez közeledik a tél. Erre utal a Balti-tengeren fekvő Usedom-szigeten élő békák viselkedése. Az enyhe időjárás hatására seregestül bújnak elő a fagymentes üregekből, mélyedésekből, ahol alaposan lehűlt testhőmérséklettel, mozdulatlanul várták a zord évszak elmúlását. A békák felbukkanása is a közelgő tavasz hírnöke lehet, hiszen rendszerint csak március közepén másznak elő búvóhelyükről s vonulnak a tavak, patakok felé. +++
1989. február 22., szerda 15:12
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|