|
|
|
|
Grósz Károly interjúja a Tanjug hírügynökségnek (5.rész)
|
Az Európai Gazdasági Közösséggel és a KGST-vel való viszony: - Magyarország az Európai Gazdasági Közösséggel és minden más regionális vagy szakmai jellegű gazdasági tömörüléssel együttműködésre törekszik. Ez Távol-Keletre ugyanúgy vonatkozik, mint Európára - mondotta Grósz Károly. - Ami az európai Közös Piacot illeti: mi a jelenlegi szerződéses kereskedelmi kapcsolatnál messzebb nem mehetünk. Nem azért, mert nem akarunk, hanem mert a Közös Piac rendszere nem tud mindket befogadni. Ennek praktikus oka van. Az Európai Gazdasági Közösség Nyugat-Európa politikai közösségének alapjait vetette meg. Ebben a politikai közösségben egy szocialista állam rendszeridegen. Mi tehát nagyon szoros gazdasági együttműködésre törekszünk, nyitottak vagyunk, minden síkon keressük a hatékonyabb együttműködés feltételeit, lehetőségeit. Példaként említhetem, hogy szabványainkat az Európai Gazdasági Közösség szabványaihoz igazítjuk, de a szervesebb kapcsolat távlatai nem láthatók. Még egyszer mondom, ennek nem gazdasági, hanem politikai okai vannak - folytatta a főtitkár és rámutatott: Magyarországot nem vennék fel az Európai Gazdasági Közösségbe. Ezt Davosban egyértelműen tisztáztuk. Az Európai Gazdasági Közösség politikai közösséggé fog válni. Ez tíz vagy húsz év alatt végbemegy. Ebbe egy szocialista társadalmi rendszerű ország nem illeszthető be. Másrészt. Magyarországnak szüksége van a KGST-re. Nekünk egy jól működő KGST kell - mutatott rá Grósz. - Ezért javaslataim nem a KGST ellen, hanem egy jobban működő KGST-ért fogalmazódtak meg. Hosszú lenne, ha részletesen belemennénk a KGST-vel kapcsolatos programjavaslatunk ismertetésébe. De a fő iránya egyszerűen megjelölhető. Egy sokkal korszerűbb elszámolási, pénzügyi rendszerre van szükség a KGST-ben, és egy korszerűbb árrendszerre. Magasabb fokra kell emelni a termelési együttműködést, fokozatosan szabaddá kell tenni a tőke, a munkaerő áramlását. A KGST jelenlegi, központi tervirányításra épülő mechanizmusából sok mindent le kell vinni a vállalatok közötti együttműködés szintjére. Ennek a feltételrendszerét is létre kell hozni. Első elem egy olyan konvertibilis valuta, amely az együttműködést pénzügyileg is lehetővé teszi. Ki kell alakítani egy megfelelő elszámolási és intézményrendszert. Az irány csak az lehet, hogy a közös valuta válik konvertibilissé. Azt nem lehet tudni, hogy ennek mikor teremthetők meg a feltételei - egyszerre semmiféleképpen sem. Ezért mi az elszámolások részleges konvertibilitásának állápontját képviseljük. (folyt.)
1989. február 26., vasárnap 10:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|