|
|
|
|
Grósz Károly interjúja a TANJUG hírügynökségnek (4.rész)
|
Grósz véleménye szerint 1956 mostani értékelése nem más, mint az elmúlt harminc évben eltorzult értékelés kiigazítása. Elutasítom a nyugati sajtónak azt az állítását, miszerint a február 10-11-ikei központi bizottsági ülésen elvi kompromisszum született volna. Ez tulajdonképpen egy korábbi egyoldalúság kiigazítása, (hogy tudniillik csak ellenforradalomról van szó - a tudósító megjegyzése). Ez felel meg a valóságnak. (Tehát, hogy népfelkelés tört ki, amely később mindinkább ellenforradalommá alakult át - tette hozzá a jugoszláv tudósító.) Politikai és gazdasági reform Az MSZMP főtitkára nem ért egyet azokkal az értékelésekkel, amelyek szerint a gazdasági reform lendületét vesztette. A reform 20 évvel ezelőtt kezdődött. Mai nehézségeink egyik oka, hogy a politikai reform valójában el sem indult. 1982-1983-ban a gazdaság mélyponton volt, a vezetők a napi feladatok megoldására koncentráltak, s háttérbe szorult a koncepció kidolgozása. A gazdasági reform - tette hozzá Grósz Károly - továbbra is jól halad, ezt bizonyítja a Központi Bizottság eheti ülése is, amely arra vállalkozott, hogy korszerűsíti, megújítja az agrárpolitikát. A két évvel ezelőtt bevezetett bankrendszer is jól vizsgázott, jelentős az új adórendszer, a társasági törvény, s a parlament hamarosan elfogadja a külföldi beruházások védelméről szóló törvényt. Folyamatban van az inflációellenes program kidolgozása, illetve egy olyan gazdasági mechanizmusé, amely alkalmazkodni fog a világpiachoz. Lehetőségeinkhez mérten a gazdasági reform nagy léptekkel halad előre - ismételte meg a TANJUG újságíróinak beszélgető partnere. - Vannak azonban fékek is. Egyrészt, az óriási adósságállomány (csaknem 18 milliárd bruttó összegben - a tudósító megjegyzése), másrészt kicsi a gazdaság mozgásszabadsága. Ugyanakkor - folytatta Grósz - felgyorsultak a politikai változások, mivel e téren inkább szubjektív, mintsem objektív akadályokat kell leküzeni. Politikai bölcsesség, elhatározottság és bátorság kérdése, hogy mit vállalunk fel. Nem lenne jó, ha a két reformfolyamat nagyon elszakadna egymástól. Szerintem a politikai reformnak egy kicsivel a gazdasági előtt kell haladnia, attól nem szakadhat el. Semmit sem ér az a politikai felépítmény, amely mögött nincs anyagi, gazdasági teljesítmény. Létezik azonban egy harmadik reform is, az ideológiai. Ez gyakorlatilag még nem indult el igazán. (folyt.)
1989. február 26., vasárnap 10:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|